×
2026. 08 09.
Vasárnap
Emőd
Belföld

A negyedik ipari forradalom hatása

2020.12.23 - 15:07
Megosztás:
A negyedik ipari forradalom hatása
Fotó: BBTE
Megalapozottak-e azok a félelmek, hogy az automatizált, robotizált és digitális megoldások átveszik az emberi erőforrás helyét?

2020 őszén közel hatvan, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem által koordinált kutatási projekt részesült támogatásban az UEFISCDI (Felsőoktatási Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap) keretéből. Ezek közül tizenhármat vezetnek az egyetem magyar tagozatán oktató-kutató szakemberek. A nyertes PD (posztdoktori), PED (kísérleti-demonstratív), TE (fiatal kutatócsoport létrejöttét támogató), valamint Norvég Alap típusú kutatási projektek a 2020 és 2022 közötti időszakban kerülnek megvalósításra. Interjúsorozat keretében a BBTE-s vonatkozású projektek vezetőit kérdeztük az általuk vezetett kutatások tétjeiről, nóvumairól, a várható eredmények felhasználási lehetőségeiről. A sorozat következő részében dr. Szász Levente, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi docense ismertette a „Vajon megalapozottak-e azok a félelmek, hogy az automatizált, robotizált és digitális megoldások — amelyek egy adatvezérelt hálózatba szervezik a vállalatok működését, úgynevezett kiber-fizikai rendszereket létrehozva — átveszik az emberi erőforrás helyét, vagy pedig inkább átalakítják az emberi munkát, és továbbra is helyet biztosítanak a termelés humán szereplőinek?” kutatási projektet. Dr. Szász Leventével Serestély Zalán beszélgetett.

— Melyek a projekt fontosabb célkitűzései, és miben ragadható meg az újdonsága?

— Napjainkban sokat hallunk arról, hogy a digitalizáció és az okos megoldások alapjaiban változtatják meg a társadalom és a gazdaság működését. Kutatási projektünkben azon megoldások ipari alkalmazásait vizsgáljuk, amelyek „negyedik ipari forradalom” vagy „Ipar 4.0” megnevezéssel vonultak be a köztudatba. Legfontosabb kutatási kérdésünk az, hogy vajon megalapozottak-e azok a félelmek, hogy az automatizált, robotizált és digitális megoldások — amelyek egy adatvezérelt hálózatba szervezik a vállalatok működését, úgynevezett kiber-fizikai rendszereket létrehozva — átveszik az emberi erőforrás helyét, vagy pedig inkább átalakítják az emberi munkát, és továbbra is helyet biztosítanak a termelés humán szereplőinek.

— Milyen tudományterületeken zajlik, milyen tudományterületeket kapcsol össze a kutatás?

— A kutatás alapvetően a gazdaságtudományok doméniumán belül a menedzsmenttudományok szakterülethez tartozik, hiszen elsősorban abból a szempontból vizsgáljuk a kérdést, hogy az Ipar 4.0 új technológiái alapján milyen javaslatokat fogalmazhatunk meg a vállalatok vezetői számára, akik elsősorban a vállalatnál dolgozó alkalmazottakért felelnek. A téma jellegéből adódóan azonban műszaki, technológiai szemszögből is vizsgálni fogjuk a digitális megoldásokat.

— Milyen relevanciával bírnak, milyen területeken alkalmazhatók a projekt várható eredményei?

— A projekt várható eredményei a gazdaság egyik alapvető kérdésének megválaszolásához kívánnak támpontot nyújtani: vajon a digitális megoldások hogyan fogják befolyásolni a gazdaság szereplőinek munkáját, valamint a termelővállalatok vezetőinek döntéseit?

SZFÚ
 

Az 1989-es hősökre emlékeztek
Szatmárnémetiben az Antikommunista Ellenállás Emlékművénél emlékeztek meg a ’89-es megmozdulások hőseiről, akik életüket adták a kommunista diktatúra megdöntéséért és a szabadság kivívásáért.
Iohannis az 1989-es forradalomról: az igazság kiderítése és a borzalmakért felelősök megbüntetése a román igazságszolgáltatás megbocsáthatatlan adóssága
Az igazság kiderítése és az 1989. decemberi "borzalmak" felelőseinek megbüntetése a romániai igazságszolgáltatás "megbocsáthatatlan adóssága" - jelentette ki Klaus Iohannis államfő szerdán, a román forradalom és szabadság győzelmének napja alkalmából.
Iohannis államfő koszorút helyezett el az 1989-es forradalom áldozatainak emléket állító keresztnél
Klaus Iohannis államelnök kedden az 1989-es forradalom áldozataira emlékezett.