Alkotmányellenesnek nyilvánították azt a törvényt, amelynek alapján besúgással vádolták meg a jegybankelnököt

 A vitatott jogszabályt 2019-ben fogadta el a parlament, és ez módosította a 2008/24-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a Securitate által készített aktákhoz történő hozzáférést szabályozta. Ez a módosítás elrendelte, hogy már korábban ellenőrzött személyek esetében az átvilágítási hatóságként működő Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottság újrakezdheti az átvilágítást, ha időközben olyan dokumentumok kerültek elő egy közéleti szereplőről, amelyeket a testület a korábbi vizsgálatok során nem vehetett figyelembe.
    Az alkotmánybíróság helyt adott egy pontban Isarescu ügyvédjeinek, akik egyebek mellett azt a formai hibát kifogásolták, hogy előbb a képviselőház, majd a szenátus döntött a jogszabályról, holott fordított sorrendben, előbb a szenátusnak kellett volna elfogadnia, és majd csak utána a képviselőháznak. Ezért teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánították a törvényt.
    Az átvilágító bizottság tavaly júniusban megállapította, hogy Isarescu együttműködött a Securitatéval, és egyben arra kérte a bukaresti ítélőtáblát, állapítsa meg ezt a tényt, ugyanis a román törvények szerint ez az átvilágítási eljárás. Isarescu a bírósági per keretében emelt alkotmányossági kifogást, így került az ügy az alkotmánybíróság asztalára.
    Az átvilágító bizottság megállapította a rendelkezésére álló anyagokból, hogy Isarescu - Manole fedőnéven  - jelentéseket írt a Securitaténak 1979 és 1989 között. Úgynevezett hálózatot támogató személyként használták, majd 1986-ban már a Román Kommunista Párt is beleegyezett a beszervezésébe. Az átvilágító bizottság két, kézzel írt jelentésre hivatkozott, az egyik 1985-ből, a másik 1987-ből származik. Ezekben a nemzeti bank későbbi vezetője többek között diplomatákról is jelentett, akik elégedetlenek voltak a nyolcvanas években tapasztalható fűtési gondok miatt. Egy másik jelentésben azt írta valakiről, hogy elégedetlen volt a társadalmi helyzettel, a tömegközlekedéssel, a fűtéssel és az élelmiszerellátással, a televízióban sugárzott adásokkal.
    Az átvilágító bizottság szerint ezek a jelentések kimerítik a besúgást, hiszen az érintettek a hatóságok látókörébe kerülhettek.
    Isarescu 1989 előtt a román világgazdasági intézetben dolgozott kutatóként, ebből a pozíciójából eredően került kapcsolatba külföldi diplomatákkal. 1990-ben lett a jegybank elnöke, s ezt a tisztséget egyévi megszakítással - 1999 decemberétől 2000 decemberéig miniszterelnök volt - azóta is betölti.
 

MTI