Az államfőn múlik, hogy megtarthatók-e a parlamenti választások december 6-án

A taláros testület szerdán tette közzé annak a döntésnek az indoklását, amellyel elutasította a Klaus Iohannis államfő és a kormány által a parlamenti választások megszervezéséről szóló jogszabály ellen benyújtott alkotmányossági kifogást.

Az indoklásban többek között leszögezik, hogy noha az a kormányhatározat, amely december 6-ára tűzi ki a parlamenti választásokat, a vonatkozó törvény tiszteletben tartásával született meg, mégis hatályát veszti abban a pillanatban, amikor életbe lép a parlament által elfogadott jogszabály.

Augustin Zegrean rámutatott, az alkotmánybírósági vizsgálatnak alávetett törvény még nem lépett érvénybe, jelenleg Klaus Iohannis államfőnél van, akinek 10 nap áll a rendelkezésére arra, hogy kihirdesse, illetve visszaküldheti a parlamentnek újbóli megfontolásra.

"Ha az államfő 10 nap után, október 24-én visszaküldi a jogszabályt a parlamentnek, a törvényhozás megfelelő mozgósulással rövid idő alatt elfogadhatja újból, és akkor az államfő 10 napon belül kénytelen kihirdetni. Tehát az államfőn múlik a történet" - magyarázta Zegrean.

A parlament által elfogadott törvény többek között előírja, hogy a választások időpontjáról a parlament dönt sarkalatos törvénnyel, legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt.

A kormány és Iohannis államfő megtámadta a jogszabályt az alkotmánybíróságon, a taláros testület azonban elutasította beadványukat.

Egyszerű vagy sarkalatos törvénnyel dönthet

A törvényhozásnak sarkalatos törvénnyel kell döntenie a választások dátumáról, ha azt mandátumának lejárta utánra időzíti, a mandátumának lejárta előtti időpont kijelölése esetén pedig egyszerű törvényre van szükség - szögezi le az alkotmánybíróság annak a döntésnek az indoklásában, amellyel elutasította a Klaus Iohannis államfő és a kormány által a parlamenti választások megszervezéséről szóló jogszabály ellen benyújtott alkotmányossági kifogást.

Az indoklás leszögezi, a parlamentnek hatáskörében áll megszabni a választások dátumát. Erről sarkalatos törvénnyel és egyszerű törvénnyel egyaránt rendelkezhet, attól függően, hogy a kijelölt időpont a parlament mandátumának lejárta után vagy előtt van. Lévén, hogy a parlament által jelen esetben elfogadott jogszabályban az szerepel, hogy a törvényhozás sarkalatos törvénnyel dönt a választások időpontjáról, ezekre a parlament mandátumának lejárta utáni három hónapon belül kerül sor.

A taláros testület szerint ugyanakkor nem létezik semmiféle alkotmányos előírás arra vonatkozóan, hogy a választások időpontjáról a kormánynak kell határoznia. Azt, hogy a kormány jelöli ki a választások dátumát, a 2015/115-ös törvény írja elő, a parlament azonban törvénnyel rendelkezhet az ettől az előírástól való eltérésről. Ha ez nem történik meg, a kormány hatáskörében marad a választások időpontjának kijelölése. "Az alkotmány szempontjából mindkét jogalkotási megoldás lehetséges" - nyomatékosítják az alkotmánybírák.

Az indoklás azt is leszögezi: noha az a kormányhatározat, amely december 6-ára tűzi ki a parlamenti választásokat, a vonatkozó törvény tiszteletben tartásával született meg, mégis hatályát veszti abban a pillanatban, amikor életbe lép a kifogásolt törvény.

Az alkotmánybírák hangsúlyozzák, a törvény elfogadásával nem sérült a jogbiztonság elve, mivel a kormány időben értesült arról, hogy a választások időpontját organikus törvénnyel tervezi kitűzni a parlament. Nem állt fent tehát az a helyzet, hogy a kormány is, a parlament is párhuzamosan jelölje ki a választások időpontját, ugyanis a kormány idejében értesült arról, hogy megvonták tőle ezt a hatáskört.

A miniszterelnöki kancellária vezetője, Ionel Dancă a téma kapcsán úgy nyilatkozott szerda este, jelenleg az a kormányhatározat van érvényben, amely december 6-ára tűzi ki a parlamenti választások időpontját, de a kormány is alaposan áttanulmányozza majd az alkotmánybíróság indoklását, és dönt a további lépésekről.

AGERPRES