Az IT fent, a vendéglátás lent

Akár hiszik, akár nem, országos átlagban mérve a vírushelyzet ellenére is nőttek a fizetések 2019-hez képest. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az éves szinten mért nettó átlagfizetés 2019-ben 2986 lej volt, idén augusztusban viszont már 3275 lej. Sajnos ez esetben is érvényes a mondás, miszerint a pénz is oda kerül, ahol már van, ugyanis a megnőtt átlagbér főleg az információ-technológiai (IT) szektor miatt van, ahol továbbra is nagy a kereslet a programozók iránt, és folyamatosan emelik a béreket. Az összes többi ágazatban dolgozók gyakorlatilag nem éreznek semmit ebből az átlagbér-növekedésből, pláne nem a vendéglátásban és turizmusban dolgozók, mert itt egyenesen fizetéscsökkenés figyelhető meg egyes esetekben, idén augusztusban ugyanúgy, mint tavaly.

Alacsonyabb az átlagnál

A bérekre vonatkozó tavalyi szomorú statisztika erre az évre fokozottan érvényes lesz azokban a szektorokban, ahol tavaly is alacsonyabb volt a fizetés, mint az átlag. A tavalyi mérések szerint ne nagyon keresse sem az átlagbért, sem a béremelést a hó végi cetlin vagy a bankszámláján az, aki a vendéglátóiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban, a mezőgazdaságban, a köztisztasági szolgáltatások ellátásában, szállításban, feldolgozóiparban vagy a szórakoztatás területén dolgozik. Ezeken a területeken mindenütt alacsonyabb volt a fizetés, mint az átlag, úgyhogy a mostani helyzetre való tekintettel javulásra idén sem számíthatnak az ezekben az ágazatokban foglalkoztatottak.
Az IT-sek bére egyébként azért dobja meg nagyon a statisztikát, mert augusztusban 7431 lej volt a programozók és számítógépes mérnökök nettó átlagfizetése. Ehhez képest a vendéglátásban, turizmusban dolgozóknak átlagosan nettó 1704 lejből kellett kijönniük egy hónapban.

Szipolyoz az állam

Az igazság az, hogy a fizetést meg is kell termelni, mert a munkaadóknak sokkal többe kerül egy alkalmazott, mint amennyi annak a nettó fizetése. Az állam akkora bérterheket ró a munkaadókra, hogy az alkalmazott kezébe adott nettó béren felül annak nagyjából hetven százalékának megfelelő összeget egészségbiztosításra, a szociális háló fenntartására és hasonló járulékokra még befizet. Mindemellett a bruttó jövedelemből az alkalmazott még jövedelemadót is fizet, csak azért, mert dolgozik és pénzt kap, a tavalyi évi nettó 2986 lejes átlagbér ezek miatt a terhek miatt valójában nettó 5092 lejes bérterhet jelentett alkalmazottanként a cégeknek. Egy informatikus átlagosan 7431 lejes augusztusi nettója például 12 632 lejébe került az őt alkalmazó cégnek, ennyi digitális értéket kellett előállítson egy hónapban, hogy kiérdemelje a fizetését. 

Princz Csaba