Egy fedél alatt a szülőkkel

Manapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőttkorukban a szülői háznál. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti díjak miatt a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést.

Az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég közzétett, 2019-re vonatkozó adatai szerint a fiatal nők jóval hamarabb önállósodnak, mint a fiatalemberek, ez az állítás pedig majdnem minden európai uniós államra igaz — az egyedüli kivétel Luxemburg, ahol a nők 20,3, a fiatalemberek pedig 20 évesen költöznek külön —, a legnagyobb nemek közötti különbséget pedig Romániában regisztrálták. Itthon a fiatal nők átlagosan 25,7 évesen költöznek el otthonról, míg a fiatalemberek 30,3 évesen, Bulgáriában pedig még idősebbek az erősebb nem képviselői, ha különköltözésről van szó, itt a fiatalemberek átlagosan 32,1 évesen, míg a nők 27,6 évesen önállósodnak, de hasonlóak az arányok Horvátországban, Görögországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Litvániában is. A szomszédos Magyarországon a fiatal nők átlagosan 25,8 évesen repülnek ki a családi fészekből, míg a fiatalemberek 28,5 évesen állnak a saját lábukra.

Az Európai Unióban több államban is 10 százalék alatti azoknak a 25–34 év közöttieknek az aránya, akik még otthon élnek: Dániában 4 százalék, Finnországban 4,8 százalék, Svédországban pedig 5,7 százalék. Ezzel szemben a horvátországi fiatalok 62 százaléka, a szlovákiaiak 56,4 százaléka, míg a görögök 57,8 százaléka él a szüleivel. Uniós szinten egyébként átlagosan 26 éves korukra önállósodnak és költöznek külön a szüleiktől a fiatalok.

A legfiatalabb korban, 17,8 évesen a svédországi fiatalok kezdenek önálló életet, majd a dánok (21,1 év) és a finnek (21,8 év) következnek.

Bumbuluţ Krisztina