Egymásra találás és összetartozás

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a nemzeti összetartozás évében szimbolikus települést választott megyenapi ünnepségének helyszínéül — Zajta, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye határ menti, legkeletibb települése a trianoni döntést követően néhány napig Romániához tartozott, ám vitéz Gál Lajos helyi iskolaigazgató, kántor-tanító szemfülességének és diplomáciai készségének köszönhetően a falu visszakerült Magyarországhoz. S hogy Zajta mennyire a kitartás, a hűség és a nemzeti közösséghez való tartozás értékét közvetíti, azt még inkább igazolja, hogy bár a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye területéhez tartozik, központjának mégis Szatmárnémetit tekinti, és e szimbolikus közelséget az is mutatja, hogy a zajtai templomtoronyból láthatók a szatmárnémeti székesegyház tornyai.
A megyenapi ünnepség keretében Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök, dr. Papp Tibor görögkatolikus főhelynök és Csegei István református esperes szentelték meg a település központjában felállított, a nemzeti összetartozást is hirdető I. világháborús emlékművet, Sándor Attila székelyudvarhelyi fafaragó alkotását, és imádkoztak a község lakosaiért, hogy az előttük járók példája bátorítsa és erősítse őket mindennapjaikban, illetve mindazokért, akik az emlékművet a haza és a nemzet iránti szeretet kifejezéseként felállították, hogy hirdesse az emberi élet értékét, a nép békesség utáni vágyát, és tanítson igaz szeretetre.
A megyenapon Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke emlékzászlót adományozott Zajta polgármesterének, amelyet Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök áldott meg, aki hangsúlyozta: összetartozunk, és ezt nem gátolhatják a határok, mert a szeretetnek, a testvériségnek, az összetartozásnak nem szabhat határt semmiféle e világi hatalom, csak a széthúzás, a gyűlölet, a meg nem értés választhat el testvért a testvértől. „Ezek a határok bennük vannak, és nekünk magunknak kell lerombolnunk őket Isten segítségével. Ma itt, Zajtán a nemzetünk legnagyobb megpróbáltatásának állítunk emléket. Úgy magasodjék ezen emlékmű, mint szeretteink sírja fölött a kereszt, mely azt hirdeti, hogy hiszünk a feltámadásban. Kemény lecke volt, de megtanított bennünket arra, hogy Isten a rosszat is egy nagyobb jó érdekében engedi meg. Az egymásra találás és összetartozás örömével adjunk hálát Istennek irgalmáért, szeretetéért, hűségéért a zsoltáros szavaival: 'Dicsérjétek az Urat mind, ti, népek, dicsőítsétek mind, ti, nemzetek! Mert nagy az ő szeretete irántunk, az Úr hűsége örökké tart'” — fogalmazott.

Három évtizedes tevékenység elismerése

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés júniusi önkormányzati határozatának értelmében a Zajtán megrendezett megyenapon Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke ünnepélyes keretek között adta át a szomszédos magyarországi megye rangos Kölcsey Ferenc-díját Muzsnay Árpádnak. Térségben gondolkodó és cselekvő három évtizedes közművelődési tevékenységét jutalmazták ezzel a díjjal, hiszen az évenkénti sződemeteri és szatmárcsekei Kölcsey-megemlékezések, a majtényi Rákóczi-ünnepségek vagy a tiszacsécsei és börvelyi Móricz-napok mindig szerves részei voltak a két megyén messze túlmutató, a színes, de oszthatatlan összmagyar kultúra közös népszerűsítésének.
Az emléklap kíséretével díszes dobozban átadott díj Tóth Sándor (1933–2019) Munkácsy Mihály-díjas szobrász, éremművész, pénztervező alkotása — és a
megyei közgyűlés által adományozható 16 díj egyike —, a plakett egyik oldalán Kölcsey Ferenc portréja van, felette ívesen vésve a kitüntető díj elnevezése, a másik oldalán pedig a megye címere van, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Közgyűlésétől körfelirat olvasható.

Szabó Kinga Mária