Elfogadhatatlan a sertéspestis elleni újabb stratégia
Újabb, az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezetet hozott nyilvánosságra a mezőgazdasági minisztérium, ez sorban a negyedik, az előző három változatot ugyanis szakmai szervezetek és mások mellett az RMDSZ nyomására visszavonták, még az életbe léptetés előtt. Valószínűleg ez a sors vár a most bemutatott tervezetre is, véli Magyar Lóránd, az RMDSZ szakpolitikusa.
„A minisztérium most sem konzultált megfelelően széles körben a tervezet kidolgozásánál, sőt, sok esetben követi az előző, bukott tervezetek alapgondolatait. A sajtó elsősorban arra figyelt fel, hogy az állatokat ezentúl a kistermelők nem etethetnék a háztartásban keletkezett maradékokkal, illetve biztosítani kell a lábbelik fertőtlenítését, mielőtt a gazda az ólba lépne, ám távolról sem ez a legnagyobb baj a tervezettel. Sajnos az új koncepció is ellehetetlenítené a kisgazdák munkáját, hiszen ha nem rendelkeznének céggel, nem szaporíthatnának sertést, illetve nem is adhatnának el állatokat” — mutatott rá Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának az alelnöke.
Mint a képviselőtől megtudtuk, ő maga is dolgozott az RMDSZ „ellenjavaslatán”, egy jól átgondolt koncepción, amely szakértők bevonásával, az állategészségügyi előírásokra és a józan paraszti észre is támaszkodva született meg.
Az RMDSZ javaslatában is szerepel a házi ételmaradékok kitiltása a sertések étrendjéből, ez a legtöbb európai országban már rég bevezetett szabály, és valóban hatékony a sertéspestis terjedése ellen — például nem jut el az állatig a fertőzött búzából készült kenyér maradéka. Igazság szerint pedig a háztáji gazdálkodók disznói számára már nem is a konyháról kikerült maradék a fő táplálékforrás, hanem a kukorica és a tápszerek. A lábbelik fertőtlenítésével is egyetértenek, és szerepel is az RMDSZ tervezetében. De ez a tervezet a kis háztáji gazdaságok pártján áll: a gazdák tenyészthetnének sertést (legtöbb 15 állatot tarthatnának), illetve el is adhatnák a szaporulatot. Amennyiben pedig egy kisgazdaságban megjelenne a sertéspestis, csak a közvetlen környéke kerülne vesztegzár alá. A környéken dolgozó tiszta ipari létesítmény pedig folytathatná az állatok elszállítását, kereskedelmét.
„Fontos szempont, hogy az általunk kidolgozott szabályrendszernek és a minisztérium vitatott tervezetének is része a gazdák oktatása és az előírások betartásának az ellenőrzése, esetleg a büntetés ennek elmaradása esetén. Csak így tarthatjuk kordában az afrikai sertéspestis terjedését” — mondja Magyar Lóránd.
Mint kiderült, a szakemberek szerint a betegséget nem lehet felszámolni az országban, ugyanis nem csak az ember és a kis családi gazdaságok vagy a nagy ipari létesítmények tényezők ebben az ügyben. A vaddisznók sajnos nagyon hatékonyan terjesztik a kórt, a mozgásukat, egészségi állapotukat pedig nem lehet megfelelőképpen ellenőrizni. A védekezésben pedig nem feltétlenül válik be olyan módszer, ami más európai országban sikeres lehetett, hiszen itt egyedülállóan sok kisgazdaságban tartanak akár 3–4 állatot, az ország egy részében ráadásul szabadtartásban kószál a házi sertés, amely így fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek.
„Mi azt szeretnénk, ha mindenképp egy fenntartható, a háztáji gazdaságok érdekeit is figyelembe vevő szabályozás lépne érvénybe. Meg kell akadályozni, hogy a gazdákat hátrányosan érintő rendeletek törvényerőre emelkedjenek, újra párbeszédet kezdeményezünk a minisztériummal, bemutatva az általunk kidolgozott tervezetcsomagot” — nyilatkozta Magyar Lóránd. SZFÚ
