Elfogadta a gyerekpénz lépcsőzetes emeléséről szóló rendeletet a román kormány

A rendelet indoklása szerint 3,6 millió gyermek támogatása kerülne veszélybe, ha a kormány azonnal megduplázná a gyerekpénzt, ahogyan azt a parlament által tavaly decemberben elfogadott törvény előírja és amire immár alkotmánybírósági döntés is kötelezi a kormányt. Ehhez a koronavírus-járvány okozta előre nem látott kiadások miatt 2,3 milliárd lej hiányzik az idei költségvetésből - olvasható az indoklásban.

Ahhoz, hogy fenntartható legyen a gyerekpénz emelése, amelynek megduplázása 6,6 milliárd lejes évi többletterhet jelent a költségvetésnek, a bukaresti kormány a törvényi előírás lépcsőzetes bevezetéséről döntött, és ennek megfelelően módosította a gyerekpénz megduplázását előíró törvényt.

Romániában a kormány azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel avatkozhat be a törvényhozási folyamatba, ezeket később a parlament megerősítheti, módosíthatja, vagy elvetheti.

Az idei 20 százalékos emelést követően 2021-ben és 2022-ben is január elsejétől, illetve július elsejétől kezdődően további 20-20 százalékkal emelik a juttatást. Így a gyerekpénz havi összege két év múlva éri majd el a mostani szint kétszeresét, a 300 lejt a két év feletti, illetve a 600 lejt a két év alatti, illetve fogyatékkal élő 3 év feletti kiskorúak esetében.

A gyermekpénz megduplázásáról szóló törvényt nem sokkal ellenzékbe vonulása után szavazta meg a - szövetségesei révén a parlamentben többséggel rendelkező - Szociáldemokrata Párt (PSD), amely most arra hivatkozva fenyegeti bizalmatlansági indítvánnyal a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormányát, hogy "nem hajlandó" megkétszerezni a családi pótlékot, illetve nem hajtja végre az előző PSD-kormányok idején erre az évre előirányzott 40 százalékos nyugdíjemelést.

Idén önkormányzati és parlamenti választásokat is tartanak. A gazdasági elemzők és nemzetközi pénzintézetek arra figyelmeztettek, hogy a "populista" intézkedések következtében a deficit akár a 10 százalékot is elérheti.

Romániában az államháztartási hiány már az első fél évben elérte a GDP 4,17 százalékát.