Értékes műtárgyakból nyílt tárlat
Bőségszaru. Luxus az erdélyi nemesség világában címmel nyílt kiállítás hétfőn a Szatmár Megyei Múzeumban az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, a Szatmár Megyei Tanács és a Dinu Lipatti Filharmónia közreműködésével. A kiállítás a fényűzés és a bőség jegyében mutat be több mint 200 műtárgyat az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményének leglátványosabb középkori és kora újkori darabjaiból — tájékoztatott dr. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója. Az erdélyi arisztokrácia fényűzését viseleteken, ékszereken és díszfegyvereken keresztül mutatja be a látogatóknak. A jelenlegi utazási korlátozások idején a kiállítás lehetőséget ad a szatmáriaknak, hogy értékes és jelentős műtárgyakat láthassanak lakóhelyük közelében. A kiállítás megnyitó eseményére a nemzetközi múzeumi világnap kapcsán került sor a város kulturális életének újraindulása jegyében, a Dinu Lipatti Filharmóniával partnerségben. A tárlatnyitón Mihalca Mija Alina (hegedű), Kovács Emőke (hegedű) és Catuna Dan (cselló) Jean-Baptist Lully, Henry Purcell és Antonio Vivaldi műveit mutatták be.
Dr. Szőcs Péter elmondta: a kiállítás anyaga a fényűzés és a bőség jegyében állt össze, s az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményének leglátványosabb középkori és újkori viseleteit, ékszereit kínálja a látogatónak. „A divat rejtelmeibe tett utazás során azon tárgyak történetét mutatjuk be, melyek a 17–19. századi erdélyi nemesség fényűzését tükrözik, tehát nem viselőik kiemelkedő személyiségével foglalkozunk. Más tárgyaktól eltérően a viseletek és ékszerek külön csoportot képviselnek: természetüknél fogva közelebb engednek viselőik egyéniségéhez, és kettős — személyes és társadalmi — távlatból nyújtanak betekintést az adott korba. A divat megkülönböztető elem, a társadalmi és kulturális ellentétek tükre, az egyéniség védjegye volt és marad. A fényűzés általában, a ruházati sajátos módon a gazdag emberek kiváltsága volt. A bőségszaru akkor is, akárcsak most, a fényűzést, a kivitelezés minőségét, a tárgy egyediségét, a megrendelő személy igényeire való szabottságát jelentette. A használati tárgyak esetén a társadalmi rang elvárásait a divat határain túl is érvényesítették. Az erdélyi nemesség semmivel sem volt igénytelenebb, mint az európai. Az arisztokrácia a leglátványosabb anyagokat választotta: brokátot, selymet, csipkét, elefántcsontot, gyöngyházat, aranyat, drágakövet a legigényesebb megmunkálásban, és nem átallott vagyonokat költeni hiúságára” — magyarázta dr. Szőcs Péter, egyben azt ajánlva a látogatóknak, hogy bár több mint 200 tárgy van kiállítva, gondosan nézzék meg mindegyiket: a különbségek a kivitelezés részleteiben, a felhasznált anyagok nemességében, azok társításában és a színek harmóniájában rejlenek.
A kiállítás naponta 9 és 16 óra között, az érvényben lévő biztonsági előírások betartása mellett látogatható.
Elek György
