Felháborítja a magyar politikusokat Iohannis nyilatkozata

Parlamenti vita nélkül ment át a képviselőházon Székelyföld autonómiastatútumának tervezete, amelyet az RMDSZ dolgozott ki. Ennek kapcsán nyilatkozott Klaus Iohannis államfő szerdán, kijelentve: a PSD segítette az RMDSZ-t, hogy átmenjen a tervezet. „A nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy a magyaroknak adja Erdélyt” — nyilatkozta az államfő.

A nyilatkozat érthető módon kiverte a biztosítékot a romániai magyar politikusoknál (is), elsőként Kelemen Hunor szövetségi elnök ítélte el. „Ma az elmúlt 30 év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjából zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és a gyűlöletkeltést. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért” — idézte Kelement az RMDSZ közleménye.

Szatmárnémetiben is feszültséget és felháborodást keltett az államfői nyilatkozat, illetve a tény, hogy újra előkerült a „magyar kártya”, valamint újra közbeszéd tárgya lett Erdély „ellopása”.

„Klaus Iohannis látva a PNL és a kormány tehetetlenségét és népszerűségvesztését ismét rúgott egy jó nagyot a magyarokba. Fröcsögő szavai méltatlanok és szégyenteljesek, így nem vetkőzhet ki valaki államfői, nemzetiségi és emberi mivoltából. A 30 évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyarellenes pogrom szervezőinek méltó utódja lett ez az egyén…” — írta Facebook-oldalán az üggyel kapcsolatban Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke.

„Érdekes módon a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos tervezet már egy hónappal ezelőtt, március 25-én átment hallgatólagosan a képviselőházon, ugyanis a koronavírus-járvány miatt ennek megvitatására nem volt lehetőség, de csak most került a nyilvánosság elé” — mondja az államfői nyilatkozat kapcsán Magyar Lóránd parlamenti képviselő. „A legnagyobb gond, hogy 2020-ban, a rendszerváltás után három évtizeddel sem lehet a reflexből jövő indulatok miatt egy nyitott és korrekt vitát folytatni az autonómiáról, a decentralizálás lehetőségéről. Az olcsó nacionalizmus, a sovinizmus mérgezi a társadalmunkat, miközben számos EU-s országban létező jelenség az autonómia” — fűzi hozzá Magyar.

Az RMDSZ eddig négy alkalommal nyújtott be tervezetet ezzel kapcsolatban, 2004-ben, 2012-ben, illetve 2018-ban és 2019-ben — utóbbi két tervezet azonos volt. Az első három tervezet bukott, az pedig, hogy a 2019-es hallgatólagosan átment a képviselőházon, egy egyszerű parlamenti procedúra, évente több tíz ilyen eset történik. Ez a procedúra pedig alkotmányos és törvényes.

Az autonómiastatútumról szóló tervezet autonóm régióként jogi személyiséggel ruházná fel Székelyföldet, ahol a román és a magyar nyelv egyaránt használható lenne a közintézményekben. A regionális autonómia nem veszélyezteti Románia területi integritását, a régióban a kormány által kinevezett prefektus követné figyelemmel a törvények betartását.