Hemzsegnek a meztelencsigák a kertekben

Megint kezdik elárasztani a kerteket a pucér csigák, tavaly is irtózatos módon elszaporodtak, minden útjukba kerülő növényt szétrágnak, nagyon gyorsan nagyon sok kárt tudnak okozni a veteményben, de nem kímélik a dísznövényeket sem. Kertészekkel álltunk szóba az elmúlt napokban, hogy adjanak tanácsot, hogyan lehet védekezni ezek ellen a puhatestű, nyálkás, kerti zabálógépek ellen.

Természetes módszerek

A kertészek véleménye a csigákkal szembeni, növényekkel való védekezésről eléggé megoszlik, az egyik szerint csigariasztó növény a másik kertész szerint hatástalan, de itt van pár ezzel kapcsolatos tanács. A meztelencsiga nem szereti a gyömbért, a fokhagymát, a katángkórót, az endíviát, lila káposztát, mentát, kakukkfüvet, majoránnát, zsályát, köményt, a turbolyát (édespetrezselyem), kerti sarkantyúkát, illetve ezek ízét, illatát.
Amit pedig a leginkább kedvelnek a kertészek megfigyelései szerint, az a begónia, az árvácska, a dália, az árnyékliliom, a büdöske, a bab, a saláta, az eper, a sárgarépa, a káposzta, az uborka, a paprika és a bazsalikom. Akinek ilyenek nőnek a kertjében, számíthat a pucér csigák látogatására éjjelente, de borús, esős napokon napközben is. A pucér csigát eszi a varangyos béka, a fogoly, a fácán, a sün és a vakond is, de sajnos nem eleget, hiába tizedelik őket, marad elég a veteményre is a csupasz csigákból. A meleg, nyirkos, páradús helyeket kedvelik, kövek alatt, földre fektetett deszka alatt, vízaknában, sűrű, soha ki nem száradó aljnövényzetben vagy éppen mulcs alatt vészelik át a nappalokat, sötétedés után indulnak portyázni.

Házi praktikák

A házi praktikák között szerepel a veteményes köré fekete műanyagból vagy agrotextilből védősávot húzni, amelyik ha a napon felmelegszik, nem engedi át a meztelencsigákat élve, amivel csak annyi a baj, hogy ezek nappal nem közlekednek. Lapos, pár centi mély tálba öntött sör kitevésére szintén sokan esküsznek, az élesztő illata ugyanis táplálkozni csalogatja a hívatlan vendégeket, amelyek aztán belefulladnak a lakomába. Ilyesmit azonban csak olyan helyen lehet kitenni, ahol nem jár kutya vagy macska, mert ezek is szeretik a sárga lét, és megisszák a csapdának kitett mennyiséget. Tojáshéjra, dióhéjra, egyéb éles szélű élelmiszer-hulladékra is esküsznek sokan, ami útját állja a csigák közlekedésének, de a nagyra nőtt példányok általában fittyet hánynak ezekre, és simán átgázolnak az éles hulladékon. Mész, fahamu és só alkalmazása merült még fel a beszélgetések idején mint természetes védekezési módszer, azonban az első kettő mit sem ér, ha nagyon elszaporodtak a csigák, sót szórni a termőtalajra pedig szintén nem szerencsés választás.

Csigaméreg

Ami biztosan hat, az a metaldehid hatóanyagú pucércsiga-méreg, amilyenből az előrelátó kertész olyat szór ki a rejtekhelyek mentén, amiben van madártaszító adalék, nem oldja az eső, és amelyiket természetesnek mondanak ugyan, de érdemes 2–3 héttel a zöldség vagy gyümölcs szüretelése előtt felfüggeszteni a használatát. Az ilyen szereket gyártók szerint jó vízálló képességekkel rendelkező anyagról van szó, amelyik gyakori esőzések után sem oldódik fel a talajban, a kertészek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy már egy-két kiadós eső után is eltűnik a szer. A csigaméreg kétféleképpen hat, érintkezés esetén kiszárítja a puhatestűt, ha pedig elfogyasztja, az emésztőrendszerét teszi tönkre.

Futókacsákkal a csigák ellen

Aki nem akar vegyszereket szétszórni a kertjében, az a biomódszerek közül az indiai futókacsákat vetheti be a ház nélküli csigák inváziójának a megfékezésére. Ezek a madarak azért jók, mert aktívan kutatnak is a meztelen csigák után, nem csak az elébük kerülőket falják fel, de mint bármelyik másik módszernek, ennek is megvannak a hátrányai. Annyira gyakran nem találkoznak meztelen csigákkal, amennyire mi szeretnénk, ugyanis mire a csigák java szürkület után előbújik, addigra a kacsák elvonulnak, bár azt mondják, a harmatos, hűvösebb hajnalokon azért még komolyan meg tudják tizedelni a csigapopulációt. Aztán élettérre is szükségük van ezeknek a csigafaló kacsáknak, mert ahogy a nevük is mondja, futók, ezért elég nagy udvarra, kertre van szükségük, hogy jól érezzék magukat. És mivel kacsák, fürdővízre is szükségük van, ráadásul a csigákat is „megmossák” elfogyasztás előtt. Az összeszedett csiga sem mindig elég, ezért rátáplálásra is szükség van, illetve aki télen is megtartja a futókacsákat, annak teljes menüt kell azoknak biztosítania a csigamentes hideg évszakban.

Fonálféreg

Biokertészek szerint a legjobb, ha kialakul egy természetes egyensúly a kertben, mert van egy fonálféreg (Phasmarhabditis hermaphrodita), amelyik megbetegíti, majd el is pusztítja a meztelencsigákat. Ilyen fonálféreg-tenyészethez a kereskedelemben is hozzá lehet jutni, ha nincs elég ilyenből a kertben, azaz sok a csiga, vízzel feloldva a kultúrát szét kell permetezni a kertben, a csigák vonulási, tartózkodási helye környékén.

Princz Csaba