Hiányos román gazdaságmentés

Konkrét, a romániai igényeket szem előtt tartó gazdaságmentő elképzelések nélkül ült a készülék előtt tegnap délután Klaus Iohannis államfő az európai országvezetők közös videokonferenciáján; az EU-s elképzeléseket támogatja, de testre szabott elképzelései nincsenek. Egyetértett az európai politikusokkal abban, hogy autonómiára van szükség az európai járvány utáni gazdaságélénkítő stratégia kialakításakor, amiről nem nagyon lehet érteni, hogy mit jelent.

Egyetértett abban is, hogy jelentősen javítani kell az egészségügyi szolgáltatások minőségét Romániában, több kórházra, több kórházi ágyra, jobb kórházi felszereltségre van szükség. Ha ilyen irányt vesz a járvány véget értével az egészségügyi reform, és az egészségügyi tárca számára nem az egészségügyi dolgozók béremelése jelenti majd az egészségügyi fejlesztést, az mindannyiunk előnyére válhat. Iohannis helyeselte az EU költségvetéséből érkező 1,5 milliárd eurós gyorssegélyt, amiből például 350 millió euró van egészségügyi felszerelések beszerzésére elkülönítve, és több mint negyedmilliót költhet ebből az ország a technikai munkanélküli-segélyek kifizetésére.

Az államfő egyetértett azzal, hogy az alapvető iparágakat kell elsősorban segíteni talpra állni, ha véget ér a járvány, de a többit sem szabad hanyagolni. Amiről Iohannis nem beszélt, az az, hogy honnan fogják munkaerővel táplálni a felfejlesztett egészségügyet és a kómából visszahozott alapvető iparágak cégeit.

Nem hozta szóba a béruniót, az európai munkáért európai bért szorgalmazó kezdeményezést. Nem foglalkozott azzal, hogy ilyen helyzetekben az előrelátóbb államok megemelik a munkanélküli-segély értékét a munkát keresők túlélése érdekében, és több ideig is folyósítják azt, nem csak hat hónapig, mint most Romániában. Nem beszélt arról, hogyan látja itthon tarthatónak a külföldi vendégmunkásokat, és nem hozta szóba a minimálbér-emelést mint gazdaságmentő elemet sem.

Princz Csaba