Időjáráscsapdába kerültünk

Önmagukat ismételték az időjárási jelenségek az elmúlt időszakban, a lehullott eső páráját a meleg levegő újra felsodorta, amiből felhő képződött, amiből ugyanitt lett eső, majd ugyanúgy folytatódott ez a körforgás. Kolozsvári meteorológust kérdeztünk a hol novemberi, hol márciusi májusról, a szakember szerint május folyamán nem furcsa az ilyen időjárás, a hivatalos adatok szerint 20–30 évvel ezelőtt is ilyen volt a májusi időjárás; ha más a benyomása a hétköznapi embernek, az azért van, mert az időjárással kapcsolatos emlékek nem annyira pontosak, mint a meteorológiai archívum. A hűvös éjszakákat is normálisként kezelik a meteorológusok, évtizedekkel ezelőtt is normális volt az, hogy bekapcsolt a fűtés éjszakánként, vagy tüzet kellett rakni a hűvös idő miatt. A májusi jégesők is jelen vannak a meteorológiai nyilvántartásban — volt ugyebár ilyen időjárási jelenség ebben a hónapban mifelénk —, ami ezekkel kapcsolatban is változott, az az, hogy ezek is komolyabbak lehetnek, mint múltbéli társaik voltak, keményebb, nagyobb jégdarabokat hoznak.

A sokéves adatok szerint május, június és július az év legcsapadékosabb hónapjai, amit a mostani május nem is hazudtolt meg. A májusi viharok, kiadós esők tehát nem számítanak újdonságnak, esetleg a hevességük az, ami régebben nem volt ennyire jellemző. Hirtelen meteorológiai jelenséget jegyeztek fel a hét elején is, például egy gyorsan betörő meleg légtömeg miatt volt nyáriasan meleg a keddi nap. De már helyet is cserélnek a hideg és meleg légtömegek, már nyakunkon is van a lehűlés, az előrejelzések szerint olyan meleg, mint tegnap volt, a következő két hétben nem lesz. Számítani kell a következő időszakban is meglepetésekre az időjárás részéről, képződhetnek hirtelen és heves esők óriási, fenyegető felhőtömbökből, váratlanul feltámadhat, majd elülhet a szél, hűvös északi szelek hűthetik a júniusi meleget vagy fordítva, melegíthetik fel a hűvösnek induló éjszakát.

Princz Csaba