Iohannis államfő visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a parlamenti választások megszervezéséről szóló törvényt
A képviselőház és a szenátus július végén fogadta el a parlamenti választások megszervezéséről szóló törvényt, amely a parlament hatáskörébe rendelte a választások dátumának kijelölését. A kormány és Iohannis államfő alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen, az alkotmánybíróság azonban elutasította azt, többek között leszögezve, hogy a parlamentnek hatáskörében áll megszabni a választások dátumát.
A parlamentnek pénteken küldött igénylésében az elnök hangsúlyozza, a hatályos törvényben előírtaknak megfelelően a kormány már kijelölte december 6-át a parlamenti választások dátumaként, és elfogadta a határozatot a választásokat megelőző időszak teendőiről, ezek menetrendjéről. Ennek megfelelően - többek között - kijelölték már a választási irodák bíráit, iktatták a jelöltlistákat, és regisztrálták a választói névjegyzékbe azokat a külföldön élő román állampolgárokat, akik levélben kívánnak szavazni. Az államfő kiemeli, az alkotmány értelmében csak általános mozgósítás, hadiállapot, ostromállapot vagy szükségállapot indokolhatja a parlament mandátumának meghosszabbítását, minden más helyzetben ez "visszaélésnek és a román állampolgárok választási jogai megsértésének minősülne". Ez esetben főleg a külföldön élők jogai sérülnének, esetükben ugyanis már előrehaladott szakaszban vannak a választásokkal kapcsolatos eljárások - érvelt.
Iohannis ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy a törvénymódosítás a tisztségben levő törvényhozók mandátumának lejárta előtt mindössze két hónappal lépne életbe, felborítva ezzel a már folyamatban levő választási eljárást. Ennek kapcsán hivatkozik a Velencei Bizottság 2002. évi választási magatartási kódexére, amely többek között azt javasolja a tagállamoknak, hogy a választások előtti egy évben tartózkodjanak a választási törvények módosításától. Maga az alkotmánybíróság is leszögezte, hogy ezek az ajánlások - bár nem kötelező jellegűek -, nem hagyhatók figyelmen kívül, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is beemelte joggyakorlatába ezt az elvet - teszi hozzá.
Igénylésében az államfő rámutat még, ha a parlament továbbra is kitart a megfontolásra visszaküldött jogszabályban foglaltak mellett, a törvény újbóli elfogadása előtt "intézményes párbeszédre van szükség a kormány és a parlament között". Ezt azzal indokolja az elnök, hogy a járvány visszaszorítását és hatásainak enyhítését célzó intézkedéseket a kormány hozza meg, ezért semmiképpen nem hagyható ki a választások dátumával kapcsolatos döntéshozatalból.
