Magyar néprajzkutatók feljegyzései arról szólnak, hogy a Pest megyei nagykőrösi hiedelmek szerint „Julianna kitette a dunnáját, és az kiszakadt”, vagy „Julianna megrázta a dunnáját”, mert a megfigyelések szerint ezen a napon gyakran havazik. Ha hó esik, Baranya megyében és a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok”.
A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból, ahol úgy tartják, hogy ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog. Ez a megfigyelés az idei évben helyesnek is bizonyult, hiszen február hatodikán, Dorottya napján még meglehetősen enyhe idő volt, nyoma sem volt a mostani, csütörtök óta tartó fagynak. Egy másik, Julianna-naphoz köthető népi rigmus így szól: ha Juliska fésülködik, a tavasz már közeledik. Summa summarum a népi megfigyelések szerint Julianna napjától általában az idő lassan melegszik, ilyenkor a régi időkben már azt várták, hogy nekikezdhessenek a tavasz eleji kerti munkálatoknak.
Február 16-a Nikomédiai Szent Julianna, a szentként tisztelt ókeresztény szűz és vértanú ünnepe is.
Princz Csaba