×
2026. 08 06.
Csütörtök
Berta, Bettina
Belföld

Kelemen Hunor: közös felelősségünk, hogy a válságból kisegítsük egymást

2021.09.03 - 11:05
Megosztás:
Kelemen Hunor: közös felelősségünk, hogy a válságból kisegítsük egymást
Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes szerint a koalíciós kormányzásnak jelenleg nincsen alternatívája, és a koalíciós pártoknak közös felelősségük, hogy kisegítsék egymást a jelenlegi válságból.

 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) pénteki kolozsvári ülésén tartott politikai beszámolójában érintette a bukaresti kormányválság kérdéseit.
    Kijelentette: az RMDSZ-nek az a sokéves tapasztalata, hogy a politikában sem a barátokat, sem a partnereket, sem az ellenfeleket nem szabad annyira beszorítani a sarokba, hogy ne legyen hová hátralépniük. Azt is hozzátette: a megegyezéshez az is szükséges, hogy a partnerek ne kérjenek teljesíthetetlen dolgokat egymástól. Megjegyezte: nem segíti a megoldás megtalálását, ha a politikusok "Facebook-nindzsákként" küzdenek egymással a közösségi portálokon.
    A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón az RMDSZ elnöke az MTI kérdésére elmondta: a koalíciós felek mindegyike sarokba szorította a másikat. Florin Citu miniszterelnök lemondásának a kérését említette példaként az olyan kérésekre, amelyek nem teljesíthetők.
    A politikus úgy vélte: az RMDSZ a tapasztalatával, a higgadtságával tudja kisegíteni a jelenlegi válságban a koalíciós partnereit. "Azzal, hogy leültetjük egy asztalhoz, meghallgatjuk, és arra biztatjuk őket, hogy ne tegyenek olyan dolgokat, amelyek kiélezik az ellentéteket. Helyettük azonban nem tudunk döntéseket hozni" - jelentette ki az RMDSZ elnöke.
    Kelemen Hunor értelmezésében a koalíciós konfliktus azzal indult, hogy az USR PLUS megpróbálta blokkolni a kormány tevékenységét, amikor az igazságügy-miniszter megtagadta az Anghel Saligny fejlesztési program véleményezését. A román költségvetésből finanszírozott 50 milliárd lejes (3500 milliárd forint) keretösszegű, hat évre szóló fejlesztési programmal a helyi önkormányzatok számára nyújtana támogatást a kormány a víz-, gáz- és szennyvízhálózataik kiépítésére vagy fejlesztésére és közútjaik javítására.
    Hozzátette: szemléletbeli különbség van az USR PLUS és a koalíció többi tagja között a program tekintetében. A középső kormánypárt ugyanis a városok és az őket körülvevő periurbánus települések fejlesztésére szánná a rendelkezésre álló forrásokat. Ezzel szemben az RMDSZ azt képviseli, hogy a leszakadó közösségeknek is meg kell adni a felzárkózás lehetőségét, a városok és környezetük fejlesztésére pedig az EU forrásait kell felhasználni.
    Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta: az Anghel Saligny programot eleve úgy szövegezték meg, hogy ne lehessen általa olyan fejlesztéseket végezni, amelyek EU-s forrásokból is finanszírozhatók. Azt is hozzátette: a tervezett program költségkerete a Cseke Attila által vezetett Fejlesztési Minisztérium költségvetésébe kerül, a gázhálózat fejlesztésénél azonban az Energetikai Minisztériummal közösen dolgozzák ki a kritériumokat és a technikai feltételeket.
    Az RMDSZ kisparlamentjének tekintett SZKT a kolozsvári ülésen megvitatta és elfogadta azokat az alapszabály-módosító javaslatokat, amelyek végső szavazására az RMDSZ két hét múlva tartandó kongresszusán kerül sor.
    Kelemen Hunor a testület előtt elmondta: a marosszentgyörgyi kongresszuson az RMDSZ a családpolitikára kíván összpontosítani.


MTI

 

A mostani koalíció nehéz koalíció
A bukaresti nagypolitikai eseményekről, az új kormánykoalícióról, alkotmányos reformról, de a szatmári szervezet meggyőző teljesítményeiről és a prefektusi cseréről is beszélt Kelemen Hunor.
A megyei RMDSZ régi-új elnöke
Elnököt választott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete — a megyei küldöttgyűlés 316 szavazattal, ellenjelölt nélkül választotta ismét, immár 3. alkalommal a szervezet élére Pataki Csabát.
Pataki Csaba maradt az elnök
Tisztújító küldöttgyűlését tartotta csütörtökön késő délután az RMDSZ Szatmár megyei szervezete, amelyen a küldöttek 316 szavazattal újraválasztották — immár harmadik alkalommal — Pataki Csabát a szervezet élére.