Keleten alacsony az órabér

Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az Európai Unió országaiban megközelítőleg 27,7 euró, az euróövezetben pedig 31,4 euró volt az EU statisztikai hivatalának legutóbbi mérései szerint. Ezek az átlagértékek azonban elfedik a tagállamok közötti jelentős különbségeket, mivel az óránkénti munkaerőköltség valójában 6 euró (Bulgáriában) és 44,7 euró (Dániában) között változott, Romániában 6,6 euró. De az átlagtól még nagyobb eltérést mértek Norvégiában, ahol 50,2 euró, azaz közel 250 lej az országos átlagórabér.

Munkaerőköltség

A nem bér jellegű, de foglalkoztatáshoz kötődő költségeket (például a munkáltatói társadalombiztosítási hozzájárulás) illetően is nagyok az eltérések az egyes országok között, és nagy a kilengés az átlaghoz képest is. A gazdaság teljes egészét vizsgálva 2019-ben a teljes munkaerőköltségből a nem bér jellegű költségek aránya az Unió 27 tagállamában 25,1 százalék, a már euróval fizető országokban pedig 25,6 százalék volt. Ezt az arányt vizsgálva is jelentős különbségeket figyeltek meg a statisztikusok az EU tagállamai között, a nem bér jellegű költségek aránya Franciaországban (32,9 százalék), Svédországban (32,2 százalék) és Olaszországban (28,8 százalék) volt a legmagasabb, Luxemburgban (11 százalék), Máltán (5,9 százalék) és Litvániában (5,3 százalék) pedig a legalacsonyabb.

Alacsony keresetűek

Az órabért illetően a nyugati és a skandináv államok vannak az élen, az alacsony keresetűek száma a volt szocialista blokk országaiban a legmagasabb. Az EU statisztikai intézetének értelmezése szerint azok a munkavállalók minősülnek alacsony keresetűnek, akiknek az órabére a nemzeti bruttó átlagos órabér kétharmada vagy annál kevesebb. Az EU területén a munkavállalók 17,2 százaléka, az euróövezetben pedig a munkavállalók 15,9 százaléka minősült alacsony keresetűnek. Az alacsony keresetűek aránya jelentősen eltért a tagállamok között: a legnagyobb arány Lettországban (25,5 százalék), Romániában (24,4 százalék) és Litvániában (24 százalék) volt megfigyelhető, miközben a munkavállalók kevesebb mint 10 százaléka számított alacsony keresetűnek Olaszországban (9,4 százalék), Franciaországban (8,8 százalék), Dániában (8,6 százalék), Finnországban (5,3 százalék), Belgiumban (3,8 százalék) és Svédországban (2,6 százalék).

Princz Csaba