Kilenc hónap Covid19

Romániában február 26-án jelent meg az első SARS-CoV-2 vírussal fertőzött eset. November 14-ig az ismert fertőzöttek száma elérte a 352 423-at, a rezidens lakosság 1,8%-át. A Covid19-cel összefüggésbe hozható halálesetek száma eddig az időpontig 8879, a rezidens lakosság 0,46‰-e (ezreléke), ami azt jelenti, hogy 2175 romániai lakosra jutott egy Covid-halálozás.
A vírusfertőzés eseti halálozási rátája jelenleg 2,52%-os, ez jelentősen eltérő a különböző korosztályokban. Míg a kiskorúak esetében 0,02%-os, addig a 80 év feletti populációban 15,1%-os. A járvány kitörése óta április és augusztus között a romániai halálesetek mintegy 3-4%-a hozható összefüggésbe a koronavírussal.
Az Erdélystat szerkesztőségünkhöz is eljuttatott elemzésében a fertőzöttségi és halálozási mutatókat tekintik át regionális és korosztályi bontásban, minden esetben kitérve az adatok értelmezhetőségének korlátaira. Az adatok forrását az Országos Közegészségügyi Intézettől igényelt, november 14-i, megyei és korosztályi szintű hivatalos statisztikák képezik. A járvány terjedési ütemére szándékosan nem térünek ki, ez a naponta frissülő Erdélyi koronamonitoron követhető.

Fertőzöttségi arány régiók és korosztályok szerint

A járvány körüli számos ellentmondás egyik forrása, hogy a betegség jelenlétének és terjedésének alapvető mutatóját képező fertőzöttségi szám csak részben tekinthető megbízhatónak. Egyrészt az elvégzett tesztek számától függ (különböző megyékben, különböző időpontokban, különböző korosztályokban ez nagyon eltérő lehet), ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a ténylegesen fertőzöttek száma magasabb, azaz sokan (tünetmentesek, enyhe tünetekkel rendelkezők) nem is végeznek tesztet. Ezeket a problémákat jól érzékelteti, hogy jelenleg nagyon magas a pozitív tesztek aránya (az új pozitív esetek aránya az új esetek szűrését célzó tesztek összességéből) az elmúlt hetekben 25% fölött volt.
Romániában november 14-ig az ismert fertőzöttek száma 352 423 volt, ez a rezidens lakosság 18,2‰-ét teszi ki (1,82%-át). Az adott időpontban az ismert esetek alapján számított, ezer rezidens lakosra jutó fertőzöttségi arány a fővárosi régióban a legmagasabb (25,9‰), ezt követi Erdély (19,1‰), Havasalföldön és Moldvában valamivel kisebb, 16,9, illetve 15,3‰.
Erdélyen belül is jelentősek az eltérések, a leginkább érintett régiók Dél-Erdély, Közép-Erdély és a Bánság. A fertőzöttségi arány Brassó (25,6‰), Szeben (24,9‰), Fehér (23,8‰), Kolozs (21,8‰), Szilágy (21,7‰), Temes (20,9‰), Arad (20,1‰) megyékben haladja meg a 2%-ot. A székelyföldi, az észak-erdélyi és a partiumi megyék kevésbé érintettek (Szilágyot leszámítva), Szatmáron például ezer lakosból 11, Hargitában 13 fertőzött esetről van feljegyzés a járvány kitörése óta.
Korosztályok szerint kiugró eltérések vannak az egyes generációk között, alapvetően a 30 és 59 év közötti, aktív korcsoportok esetében a legnagyobb a fertőzöttségi arány (2% feletti). A kiskorúak esetében nagyon alacsony (a 0 és 19 évesek között 5,3‰), a 60 év felettiek esetében pedig átlagos, 18‰ körüli. Nagy valószínűséggel ezen eltérések hátterében az eltérő tesztelési gyakoriság áll: a betegségen alapvetően tünetmentesen áteső gyerekek, fiatalok kisebb mértékben végeznek Covid-tesztet, míg az aktív korosztály (saját vagy a munkaadói kérésre) nagyobb arányban.

Halálozási mutatók

Míg a fertőzöttségi arányok esetében több torzító tényező is nehezíti az értelmezhetőséget, addig a halálozási adatokat megbízhatóbbnak ítéljük meg – írják az Erdélystat elemzői.
A Covid-halálozási statisztikába minden olyan elhunyt bekerül, akinek pozitív koronavírus tesztje volt, függetlenül attól, hogy mi a halál közvetlen oka. Itt is lehetséges, hogy történnek olyan elhalálozások, amelyek esetében nem ismert a koronavírus-fertőzés ténye, de valószínűleg kevés ilyen helyzet van. A Covid-halálozások esetében a leginkább vitatott kérdés, hogy a koronavírus a halál kizárólagos oka, avagy már meglévő, krónikus betegség hirtelen romlásán keresztül vezet halálhoz. A hivatalos statisztikák szerint az elhunytak jelentős része rendelkezett valamilyen alapbetegséggel, az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb jelentése szerint a koronavírusban elhunytak 95%-ának volt társbetegsége.
A halálozások esetében több mutatóval számolnak. A fertőzöttségi arányhoz hasonlóan kiszámítják a halálozási arányt, ami az ezer rezidens lakosra jutó elhalálozást mutatja. Egy második indikátor az eseti halálozási ráta (CFR), ami az ismert esetek és az elhalálozások aránya, százalékban kifejezve. Ez utóbbinál pontosabb mutató a fertőzés–halálozási arány (IFR), amely az elhunytak számát a fertőzöttek számához hasonlítja, de a már befejezett kimenetelű esetek körében. Mivel az összes fertőzött száma a korábbiakban már tárgyalt okok miatt nem ismert, ennek kiszámítása csak célzott kutatásokkal lehetséges. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi becslései szerint az IFR 0,5-1% körüli lehet.
November 14-ig Romániában a rezidens lakosság 0,46‰-e hunyt el koronavírussal összefüggésbe hozhatóan, azaz minden 2175. személyre jut egy Covid-halálozás. Az eseti halálozási arány ugyanakkor 2,5%, azaz 40 ismert fertőzöttből egy hunyt el.
Érdekes módon a halálozási mutatók nincsenek összefüggésben a fertőzöttségi mutatókkal. Például a fővárosban alacsony az érintettség, a magas fertőzöttségi arány (27‰) ellenére a lakosságra vetített halálozási arány 0,36‰, az eseti halálozási ráta 1,3%. A halálozási mutatók Moldvában a legmagasabbak, ez jelentős részben Suceava megye érintettségéből következik, itt a rezidens lakosság 0,9‰-e hunyt el a Coviddal összefüggésben, a CFR 5%-os.
Erdélyben a halálozási arány átlagon felüli, 0,51‰, a CFR pedig 2,7%. Leginkább Dél-Erdély érintett, a halálozási arány itt 0,65‰, Szeben, Brassó és Hunyad megyében is 0,6‰ feletti a Covid-halálozások aránya a rezidens lakossághoz viszonyítva. A bánsági megyék közül Arad (0,82‰) és Krassó-Szörény (0,72‰) érintett. Temesben bár magas a fertőzöttségi ráta, viszonylag alacsony a halálozási arány (0,45‰). Ez hasonlóan alacsony a két székelyföldi megyében is, Hargitában 0,48‰, Kovásznában pedig 0,40‰. A Partiumban Szilágy és Bihar nagyon hasonló halálozási aránnyal bír, a rezidens lakosság 0,5‰-e hunyt el a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben a járvány kitörése és november 14. között. Szatmár megye országos viszonylatban is jól áll, a halálozási arány csupán 0,15‰ jelenleg. Közép-Erdélyben is kedvező a helyzet, alapvetően Kolozs megyében, itt a magas fertőzöttségi (tesztelési) arány mellett csupán 0,11‰ a halálozási arány. Maros megyében enyhén átlag feletti, 0,58‰.
Az egyes régiók, megyék közötti eltérések a járvány terjedésén túl nagy valószínűséggel a tesztelési gyakorisággal, a lakosság általános egészségi állapotával, az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságával függhetnek össze. Erre utalnak a bukaresti, Kolozs, Temes vagy akár Brassó és Szeben megyei adatok, ahol magas az ismert fertőzöttek aránya, viszont a halálozási ráták viszonylag alacsonyak.
A halálozási mutatók korosztályonkénti eltérése nagyon jelentős. Az életkor növekedésével egyenes arányban nő az eseti halálozási ráta: míg a 0–19 éves korosztályban 0,02% (5 elhunytat regisztráltak 2020. november 14-ig), addig a 80 év felettiek körében a fertőzöttek 15%-a életét vesztette a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben. A 70–79-es korcsoportban 10,1%, a 60-as éveikben járók körében 5%, az 50–59-es korosztályban 1,4% az eseti halálozási ráta. Így a populáció érintettsége is a 80 év felettiek esetében a leghangsúlyosabb, az ebbe a korcsoportba tartozók 2,5‰-e hunyt el Covidban (vagy Coviddal), azaz minden 405. idősre jut egy koronavírus-halálozás.
A populációhoz viszonyított halálozási arányt a 19 év feletti korosztályokra kiszámítottuk régiók szerint is. A régiók közötti esetleges eltéréseket alapvetően a Covid-halálozások gyakorisága határozza meg. Minden régió esetében tetten érhetőek a generációs eltérések, a fiatalok a legkevésbé, az idősek a leginkább veszélyeztettek. Az elhalálozások több mint fele a 70 év feletti személyek körében volt regisztrálva, ez Székelyföldön eléri a kétharmados arányt. Az elhunytak 37%-a az 50–69-es korosztályba tartozik, ez alapvetően a Partiumban átlag feletti Erdélyen belül (40%). A Covid-halálozások mintegy 6%-át teszik ki az 50 év alattiak, jelentősebb arányok Közép-Erdélyben (8,2%) és a Bánságban (7,1%) vannak a jelenlegi adatok szerint. A fiatalabb populáció érintettsége is Bánságban a legnagyobb, 0,1‰ körüli, minden 11 403. 20 és 49 év közötti lakosra jut egy Covid-halálozás.

Sok a kérdés

A járvány sok kérdést felvet annak következményeivel kapcsolatban. Az Erdélystat röviden kitekintett arra, hogy a demográfiai trendeket miként érintheti, illetve az elérhető egészségügyi statisztikák mit mutatnak az idei évben.
Az általános halálozási statisztikákról, azok megbízhatóságról korábbi közleményükben írtak részletesen. Fontos kérdés, hogy a járvány miként befolyásolja (majd) az általános halálozási trendeket. Bár a 2020-as adatok még nem véglegesek, az elhunytak havi megoszlásából arra lehet következtetni, hogy az idei évben a halálozások száma nagyobb lesz. A járvány kitörése óta április és augusztus között a többlet 5%-os, június és augusztus között pedig 10%-os, a tavalyi év azonos periódusaihoz viszonyítva.
Az elmúlt tíz évben az évenkénti eltérések a halálozások számában ±3% körül alakultak Romániában. Jelenleg a Covid-halálozások mintegy 3-4%-át teszik ki az április és augusztus közötti összhalálozásnak, a járvány terjedésével ez tovább nőhet.
Az is egyértelmű, hogy a halálozási többlet nem írható (majd) közvetlenül a koronavírus számlájára, a statisztikákban kimutatható „halálozási felesleg” jelentősen meghaladja a Covid-halálozásokat. Ebben a megközelítésben a járvány közvetett hatása a lakosság egészségi állapotára és a halálozások alakulására nagyobb mértékű lehet, mint a Covid19 betegség. Ezt jól érzékelteti az egészségügyi rendszer igénybevételének alakulása az idei évben, a kórházi kiutalások (alapvetően a fekvőbeteg-ellátás) száma majdnem felére esett március és október között a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva (a csökkenés 47%-os).
Ennek oka sokféle lehet, viszont rövid és közép távon jelentősen hozzájárulhat a halálozások növekedéséhez, akár nagyobb mértékben, mint a koronavírus okozta betegség. Az egészségügyi problémák elhanyagolása, a krónikus betegségek kezelésének megszakítása, a szűrővizsgálatok elhalasztása a népesség egészségi állapotának jelentős hanyatlásához vezethet.