Klezmerkoncert a szatmárnémeti zsinagógában

Augusztus 22-én, vasárnap 17 órától csendül fel ismét klezmermuzsika a Várdomb (Decebal) utcai nagyzsinagógában, a nagyváradi Hakeshet Klezmer Band előadásában. A belépés a koncertre természetesen ez alkalommal is díjtalan.

Románia első klezmerzenekara 2005-ben alakult a Nagyváradi Zsidó Hitközség keretében, s azóta nem csak az ország, de a világ számos pontján, Izraeltől Argentínáig fellépett már különböző fesztiválokon, rendszeresen koncertezik a Bukaresti Zsidó Állami Színház színpadán, a brassói zsinagógában és a nagyváradi filharmónia nagytermében, és Szatmárnémetiben is fellépett már három évvel korábban. A művészek szivárványos zenéjükben a héber hagyományokra építenek, de szívesen ihletődnek olyan népek kultúrájából, amelyekkel a zsidó közösség találkozott.

S hogy miért szivárványos a zenéjük? A Hakeshet héber név, és szivárványt jelent, pontosabban a szivárványt, s mint a zenekar tagjai fogalmaznak: ők egy nagyon széles behatású zenét játszanak a szivárvány összes színében. „A klezmerzene olyan, mint a zsidók történelme. Olykor sír, olykor vidám. Mélységeket és magasságokat ölel át egy-egy darab, amelyeket a fantasztikus kollégákkal sikerül megszólaltatnunk, és továbbítani az üzeneteket a publikum felé” — mondják, nem hallgatva el azt sem: a klezmerzenét megtanulhatja bárki, de soha nem fogja tudni kellőképpen előadni az, aki nem érzi igazán.

A Kelet-Európában megszületett, nagyon változó és képlékeny muzsika eredete hosszú évszázadokra nyúlik vissza — a kis zsidó közösségek szórakozni vágyva elkezdtek zenélni, ki milyen hangszeren tudott, úgy, hogy mindig a lelkiállapotuknak megfelelően zenéltek. Búsultak vagy szórakoztak, de zenéltek, és így fejezték ki érzelmeiket, a muzsikába átemelve a környező népcsoportok dallamvilágának részleteit is — így fedezhetők fel a klezmerben magyar, lengyel, orosz, ukrán, román, de cigány, görög és török motívumok is. Annál is inkább, mivel a kelet-európai zsidók körében egyes ünnepeken s főleg esküvőkön játszó muzsikusok szíves meghívottjai és népszerű szórakoztatói voltak a lengyel, orosz és moldvai urak többnapos lakodalmainak, ahol mindenféle — zsidó és nem zsidó eredetű — dalokat játszottak a megbízó igényei szerint; frivol tánczenétől az elégikus dalokig. A sokáig csak mint a kelet-európai zsidóság (illetve kelet-európai gyökerekkel rendelkező jiddisek) zenéjeként számon tartott klezmer a '80-as évektől szerte a világon divatba jött.

Szabó Kinga Mária