Korlátozni akarják a sertéstartást
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium elég rég tervezi a sertéstartás korlátozását a kisgazdaságokban. Előbb a teljes betiltásról beszéltek, nemrég tették közzé azt a rendelettervezetet, melynek értelmében a kisgazdaságokban, a nem kereskedelmi farmokon legtöbb öt hízósertést lehet tartani. A nem kereskedelmi farmokon (amelyek nincsenek bejegyezve a cégbíróságon), az úgynevezett megélhetési gazdaságokban, ahol családi fogyasztásra tartanak állatokat, legtöbb öt hízósertés tartható. A sertéseket be kell jegyezni az országos állatjegyzékbe (SNIIA), a farmoknak pedig eleget kell tenniük az állategészségügyi, biobiztonsági előírásoknak.
A kereskedelmi sertésfarmokon létszámkorlátozás nélkül csak az állategészségügyi és biobiztonsági előírások betartása mellett lehet sertéseket nevelni. Ezeknek az egységeknek állategészségügyi engedéllyel is rendelkezniük kell. Az ebbe a kategóriába eső farmok engedélyezett magánszemélyek, családi vagy egyéni vállalkozások vagy jogi személyiségek tulajdonában lehetnek. A tervezet célja, hogy fékezzék az afrikai sertéspestis terjedését.
Vincze Sándor, Pusztadaróc község alpolgármestere, kisgazda nevetségesnek tartja az ilyen jellegű intézkedéseket. A nagy sertéstartó cégek érdeke, hogy tönkretegyék a kisgazdákat. Ezt a szándékot az afrikai sertéspestis terjedésének a fékezésével leplezik. A pestis — és minden más betegség — ugyanúgy terjed, ha öt vagy ha tíz sertés van egy karámban. Veszélyes lehet a sertéstartás az országnak azon térségeiben, ahol a sertés szabadtartásban van, és érintkezhet a vaddisznókkal. Ezeken a helyeken sem függ a pestis terjedése attól, hogy egy gazdának hány sertése van. Pusztadaróc környékén, miután bekerül a malac a disznóólba, onnan csak akkor megy ki, amikor levágják. Az afrikai sertéspestist a vaddisznók is terjesztik, szükség lenne a vadgazdálkodás terén is közbelépni, még ha ez nagyon kényes téma is. Ugyanakkor rendezni kellene az állatok nyilvántartását is.
Incze Lajos, Halmi község polgármestere, állatorvos szerint Halmiban nem tartanak az állattartók attól, hogy nem szabad majd öt sertésnél többet tartani egy kisgazdaságban, mert egyre kevesebb sertés van a településen. Lehet a háttér az, hogy a nagy cégeket részesítsék előnyben, de hol vannak a nagy cégek, amikor az ország sertéshúsigényének nyolcvan százaléka importból származik? A falvakon élő idősebb generáció tagjait nem tudják leszoktatni arról, hogy disznót vágjanak. Ezek egy-két disznót levágnak évente, de azok, akik napszámosokkal dolgoztatnak, havonta vágnak disznót, mert így olcsóbb a napszámosok étkeztetése. Nem hoz semmi jót a gazdáknak a tervezet. Sok mindent írnak az afrikai sertéspestis számlájára. Valójában azon vannak, hogy ellehetetlenítsék a kisgazdaságokban a sertésnevelést, ezzel adva nagyobb teret a disznóhús importjának. Másrészt azt akarják, hogy a gazdák hivatalosítsák gazdaságaikat, álljanak át családi, egyéni vállalkozásra. Ezzel lényegében az adózást akarják kiterjeszteni a kisgazdaságokra.
Elek György
