Lazítási mézesmadzagok

Bár május 15-ig van még egy kis idő, a különböző bejelentéseket hallgatva az embernek az a kellemetlen érzése támad, hogy a kormány még nemigen tudja, mit is akar a szükségállapotot követő vészhelyzeti állapotban — s ezt a zűrzavarosság-érzést csak tovább erősítik az egymásnak ellentmondó, egymást (elvileg) fölülíró nyilatkozatok, amelyek persze mind a két hét múlva esedékes enyhítéseket és lazításokat célozzák, odavetett mézesmadzagdarabokként, a lakosság megnyugtatására.

Ludovic Orban miniszterelnök tegnap, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőségének kedd esti gyűlését követően azt jelentette be, hogy május 15-e után kinyithatnak azok a bevásárlóközpontbeli üzletek, amelyek bejárata az utcára nyílik (valószínűleg mert onnan több friss levegő áramlik be, mint a mall szellőztetőrendszeréből), és engedélyezni fogják a horgászatot és a vadászatot is, ugyanakkor megismételte: feloldják a településeken belüli kijárási korlátozásokat, a településeken kívüli utazásokat azonban csak alaposan indokolt esetekben engedélyezik. Na de akkor hogy jut el teszem azt a szatmárnémeti horgász a kökényesdi halastóhoz? Hiszen a pecázás mégsem tartozik a nyomós vagy alapos indok kategóriába.

A vadászat már más kérdés, ugyanis a miniszterelnök szerint indokolt, legfőképpen a vaddisznók esetében, hiszen csökkenteni kell az egyedszámot, hogy ne terjesszék az afrikai sertéspestist, és azért is, hogy kevesebb kárt okozzanak a mezőgazdasági területeken.

De nem kevésbé ellentmondásos, azaz inkább abszurd elképzelés — több százezer ember mindennapi megélhetését veszélyeztetve s egy már amúgy is megroggyant iparág teljes összeomlásával fenyegetve —, hogy a szállodák megnyithatnak, a teraszok, éttermek, kávézók viszont nem.

Ráadásul úgy tűnik, a bevezetni tervezett vészhelyzeti állapot sem alkotmányos — olyannyira, hogy Renate Weber ombudsman meg is támadta az Alkotmánybíróságon a vészhelyzeti állapot bevezetését lehetővé tevő jogszabályt, mert meglátása szerint olyan jogkörökkel ruházza fel a helyi közigazgatási egységeket (polgármesteri hivatalokat például), amelyek nem illetik meg ezeket; nincs kellő alapossággal és pontossággal meghatározva, mit is jelent a vészhelyzeti állapot, no meg az sincs feketén-fehéren megfogalmazva, mettől meddig tarthat, meddig hosszabbítható meg a vészhelyzeti állapot.

Szabó Kinga Mária