Lesz pénz az épületek földrengésbiztossá tételére
A Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős tárca vezetője elmondta: „A befektetés a közérdeket szolgálja, hiszen az állampolgárok biztonsága a legfontosabb egy esetleges földrengés bekövetkeztekor.”
A Vrancea környéki nagyvárosok és a főváros is földrengésveszélyes övezetben fekszik, ezért fontos a magántömbházlakások és a jogi személyek magántulajdonában lévő ingatlanok földrengésbiztossá tétele. A közintézményeknek székhelyet adó épületeket is biztonságossá teszik, amennyiben az épület az illető intézmény tulajdonában van, vagy használati joga van hozzá.
Az önkormányzatok állíthatják össze a területükön fekvő, egyes és kettes fokozatú földrengésveszélyes épületek listáját. A szükséges, vissza nem térítendő finanszírozást állami támogatás formájában a költségvetésből biztosítja a minisztérium. A tömbházlakásokra a lakószövetség döntésének nyomán lehet kérni a finanszírozást.
Cseke Attila rámutatott: a magántulajdonban lévő ingatlanok földrengésbiztossá tétele közérdek, hiszen ezáltal egy esetleges földrengéskor az épületben lévő vagy az épület előtt lévő emberek biztonságát óvják. A jogszabály azonban biztosítékot is nyújt: a magántulajdonban lévő, földrengésbiztossá tett ingatlanokat tíz évig nem adhatják el a tulajdonosok, hogy így profitot generáljanak a közpénzen felújított ingatlannal. Ha mégis eladják, az államkasszába vissza kell fizetniük a szerkezeterősítés költségeit.
Az adatok szerint csak a fővárosban 840 földrengésveszélyes ingatlan van, ezek közül 349 fokozottan veszélyes, és 367-et kettes fokozatú ingatlannak soroltak be. Ennek ellenére 2001 és 2015 között csak 29 épületet, összesen 547 lakrészt tettek földrengésbiztossá országszerte, ebből 322-t Bukarestben. 2015 óta nem történt előrelépés ezen a téren.
A minisztérium szerdán bocsátotta közvitára a jogszabálytervezetet, ezenfelül pedig 37 egyesülettel és közintézménnyel konzultál az elkövetkező időszakban annak érdekében, hogy egy kivitelezhető intézkedéssorozatot biztosító jogalapot teremtsen. „Világos rendelkezésekre, kivitelezhetőségre van szükség az emberek biztonságának érdekében, hiszen a hatályos törvénykezés hibásnak és elavultnak bizonyult. Az eddigi gyakorlattal szemben egy többéves programot és költségvetést javasolunk az előreláthatóság, a hosszabb távú tervezés érdekében” — emelte ki Cseke Attila.
Fotó: pixabay
