Még nem visznek külföldre

Magyar és román hatósági forrásból érkező, ellentmondásos információkra, pontatlanságokra figyelmeztetnek a személyszállító cégek; sok a pontatlanság a romániai szabályokra vonatkozó magyar tájékoztatásban és fordítva. A gyakorlatban a határon át történő személyszállítás úgy néz ki, hogy romániai cég csak a budapesti reptérre szállíthat személyeket, olyanokat, akiknek nyugat-európai munkaszerződésük van, és ennek eleget tenni utaznak, illetve van érvényes repülőjegyük. Vásárolni, várost nézni menni vagy rokonlátogatási célból Magyarországra utazni nem lehet, a hasonló, de külföldi célzatú okokból való reptérre utaztatás szintén kizárt.

Menetrend szerinti járatok esetében is szabály, hogy 24 órával indulás előtt le kell jelenteni az indulást és az utaslistát a román közúti hatóságnál (ARR), ez is nehezíti a szállítócégek normális munkáját. Ha ez megvan, a magyar határőr beengedi a magyarországi munkahelyre tartókat is, ezeket az embereket azonban nem lehet Budapestre bevinni, szintén csak a reptérig tarthat az útjuk, s hogy onnan hogy jutnak be a városba, az már az ő dolguk.

A reptérig szóló közlekedési engedély nem elégséges ahhoz, hogy elkezdjék működésüket a személyszállítók, a 250 gépből csak 8–10 gép landol és száll fel a Liszt Ferenc reptérről, ez pedig túl kevés utast jelent a járatüzemeltetéshez. Senki ne számítson tehát arra, hogy helyreállt a rend a külföldi személyszállításban! Négy-hat órát kellene várakozni a reptérnél ahhoz, hogy egy mikrobusznyi utas meglegyen olyan érkezőkből, akik vállalják a 14 napos karantént Romániában. A reptér parkolójában várakozni félóránként több ezer forintos parkolási díjat jelent; más hely, ahol meg van engedve a mikrobusz állomásoztatása, az autópálya egyik, a reptértől távolabbi parkolója. Ha a szállítócég megszegi a szigorított személyszállítási szabályokat, 50 ezer forintos (kb. 750 lej) bírságot kockáztat.

Princz Csaba