Megemlékezés a Diákdombon

1672. szeptember 20-án a kuruc sereg a szatmári várból akarta a német sereget kiverni, és elfoglalni az erődítményt. A németek ezt megtudván a mezőre vonultak ágyúikkal. A gyalogos kurucok azt a parancsot kapták, hogy ha lőnek az ágyúval, vessék hasra magukat. Ezt azonban nem mondták meg a lovas kurucoknak, akik látva a gyalogosokat a földön, azt hitték, hogy elestek, és futásnak eredtek, Gombáspusztán át Máramarosba menekültek. A gyalogos kurucok igyekeztek utánuk, de a német sereg Batiz mellett lemészárolta őket. A holttesteket Batiz közelében egy halomba rakták, melynek dombja ma is megvan. A szatmári iskolából kiűzött diákok közül sokan csatlakoztak a kurucokhoz, és ők is ott estek el. Hogy hányan haltak meg pontosan, nem lehet tudni. Erről az eseményről emlékeznek meg minden évben a batizi Diákdombon a református gimnázium diákjai. A vasárnap 11 órától a batizi református templomban tartandó istentiszteleten igét hirdet Varga Szilárd, a gimnázium iskolalelkésze. A Diákdombon a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai adnak elő rövid műsort. Az eseményen részt vesz Kallós Zoltán tanügyi államtitkár.