Ne hagyjuk hátra őket!
A megye legtöbb kóbor kutyáról gondoskodó egyesülete a közösségi oldalán számolt be arról, hogy kutyamentő akcióik során egyre több hátrahagyott, papírdobozokba csomagolt kiskutyára bukkannak munkatársai. A nem kívánt kiskedvenceket legtöbbször szeméttárolók előtt, városon kívül, a legforgalmasabb útszakaszok mentén, „jobb esetben” pedig mezőkön, árokpartokon helyezik el, perceken belül átázó papírdobozokban.
E jelenség évek óta tapasztalható Szatmárnémetiben is, annak ellenére, hogy a Freelife és számos más egyesület az ivartalanítás mellett kampányol állandó jelleggel. Mint közismert, az ivartalanítás az egyetlen olyan módszer, amely által hatékonyan kezelhető az állatszaporulat. Az állatvédő civil szervezetek szélmalomharcot vívnak a tulajdonosok többségével, hiszen az ivartalanítás híján a jövőben is rengeteg kutya fog majd az utcákra kerülni. Az, hogy a nem kívánt állatokat magukra hagyjuk, nem megoldás, egyáltalán nem humánus módszer. Ha már úgy döntünk, hogy lemondunk a kezdetben aranyosnak és nélkülözhetetlennek tartott háziállatról, tegyük azt a lehető legkíméletesebben! A Freelife Egyesület és más állatmentő civil szervezetek azért dolgoznak, hogy a hátrahagyott kutyusok számára megadassék egy második esély egy biztonságosabb jövőre. A menhely nem jelent végleges megoldást, hiszen mint jól tudjuk, a legjobb az lenne, ha minden kutyus megfelelő gazdihoz kerülne, viszont még mindig jobb, mint ha a semmi közepén magukra hagyjuk őket. Mindennél fontosabb tehát, hogy éljünk az ivartalanítás lehetőségével, a nem kívánt kutyákkal pedig a lehető leghumánusabb módon bánjunk.
Kallós András
