Nem mindent visznek el

Egyszerűen nem nekünk való a szelektív hulladékgyűjtés, sehogy sem akar ez a szolgáltatás úgy működni az országban, ahogy kell. És itt most nem az emberekről van szó, akik ne akarnának rendesen válogatott szemetet kitenni a szemétszállítási napon, hanem a szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozó cégekről, amelyek egyes műanyagokat egyszerűen ott hagynak a ház előtt. Több településről is érkezett panasz, hogy a vastag műanyagokat, mint amilyenek például az udvari csúszdák, minőségibb gyermekjátékok vagy például olyan plasztik autóalkatrészek, mint a sárhányó vagy a hűtőrács, nem viszik el. Ezek akkorák, hogy a háztartási szemetes kukába be sem férnek, meg minek is dobná ebbe a jóérzésű ember, ha egyszer műanyagról van szó, aminek semmi keresnivalója a szeméttelepen. Az emberek elégetni sem akarják ezt, úgyhogy gyakorlatilag más választásuk nincs, mint kocsiba tenni és valamelyik árokparton „elveszíteni”.

Több hulladékkezeléssel foglalkozó céget is megkerestünk az elmúlt napokban a jelenséggel kapcsolatban, és a summás válasz annyi, hogy azért nem viszik el, mert nem tudják eladni. Nem minden műanyag újrahasznosítható, ezek a vastagabb, keményebb darabok valószínűleg ebbe a kategóriába esnek. Ha értékesíteni nem tudja, a szelektív gyűjtő cég sem viszi el ezeket, csináljon velük mindenki, amit akar. Elhangzott, hogy a szelektív gyűjtést magáncégek végzik, amelyeknek senki és semmi nem tudja megparancsolni, hogy mit vigyenek el és mit ne, hiába van közszolgálati vetülete is a szelektív gyűjtésnek, a magánszférát egyszerűen nincs joga senkinek sem utasítgatni; ha valamiből nem tud hasznot csinálni, azt nem csinálja.

Intézményes megoldás csak az lehetne, ha a polgármesteri hivatalok szerveznék meg ezeknek a vastag műanyagoknak a begyűjtését, majd a szeméttelepen való lerakodását. Egyéni megoldás lehet, hogy akinek ilyen szemete van, az maga viszi ki a szamosdobi szeméttelepre és fizeti ki az ilyen típusú szemétre számolt 800 lejes tonnánkénti tarifát.

Princz Csaba

Fotó: Huszti István/Index