Nem változott a kötelező oltások rendje

Az immunizáció a legjobb és a legbiztonságosabb módszere annak, hogy megakadályozzuk, hogy a gyermekek elkapjanak különféle fertőző betegségeket. A kisbabák védőoltásokat kapnak, amelyek antitestek termelésére serkentik az immunrendszert. Az antitestek biztosítják a szervezet természetes védelmét a fertőző betegségek leküzdéséhez. Az immunizáció segítségével a szervezet készen áll leküzdeni a fertőzést, ha a gyermek kapcsolatba kerül a betegséggel.

A gyermekek oltását Romániában az úgynevezett oltási rend alapján végzik: az első napokban az újszülöttosztályok szakemberei, majd a háziorvosok. A családorvosi rendelőkben a koronavírus-járvány kirobbanása óta komoly óvintézkedések mellett dolgoznak a szakemberek: folyamatos a fertőtlenítés, védőfelszerelésben látják el feladataikat a háziorvosok és asszisztenseik. A szakemberek a több mint egy éve tartó koronavírus-járvány idején is nagyon odafigyeltek kis pácienseikre, hogy ne maradjanak ki a kötelező immunizálásokból. Az idei, 2021-es évben az oltási rend ajánlásai nem térnek el az előző évitől, az orvosok pedig azt javasolják a szülőknek, ne hagyják ki gyermekeik kötelező védőoltásait.
Az érvényben lévő országos oltási rend szerint az első két kötelező védőoltást az újszülöttek kapják meg még a szülészeteken: a világra jöttüket követő 24 órán belül B típusú hepatitisz ellen oltják be a kicsiket, valamint a tuberkulózis és agyhártyagyulladás elleni BCG-oltással immunizálják őket.

Két hónapos korukban a diftéria, torokgyík, gyermekbénulás és ismét a B típusú hepatitisz ellen oltják immár a családorvosok a kicsiket, ugyanezt pedig 4 hónapos korban megismétlik a szakemberek. A következő kötelező oltást a 11 hónapos babáknak írja elő a szaktárca oltási naptára, amikor az előző két oltást újból megismétlik, egyéves korban pedig az első ROR-vakcinával immunizálják a gyerekeket. A kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni kombinált ROR-oltást nagyon fontos még gyermekkorban alkalmazni, hiszen a legtöbb orvos is úgy tartja, hogy ezeken a betegségeken jobb minél fiatalabb korban túlesni. A kanyaró egyébként komoly tünetekkel jár, ezért nagyon fontos, hogy a kisgyermekek megkapják a védőoltást. A lappangási ideje pontosan tizenegy nap, ezután piros, összefolyó foltok jelennek meg a testen. Magas lázzal, bepirosodott szemmel, erős köhögéssel és orrfolyással jár a betegség, emellett az érintettnek nagyon rossz a közérzete, elesettnek érzi magát. A kombinált ROR-oltást ezt követően a gyermek 5 éves korában kell megismételni. 

A hatéves gyerekek szintén kötelezően meg kell kapják a diftéria-torokgyík-szamárköhögés-gyermekbénulás elleni vakcinát. Az utolsó kötelező gyerekkori védőoltást a 14 éves korosztály számára írja elő az egészségügyi szaktárca, ekkor ismét diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni vakcinát kapnak a diákok.

Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai a védőoltások, és amennyiben egy potenciálisan súlyos betegséget meg lehet előzni egy védőoltással, azt meg kell tenni. Sokan kibúvót keresnek az oltások alól, abban reménykedve, hogy gyermeküket megvédi majd az úgynevezett „nyájimmunitás” — ez viszont komoly veszélyeket rejt saját gyermekükre nézve is, és mások még fiatalabb, életkoruk miatt oltatlan gyermekeire is.

Bumbuluţ Krisztina