Ökológiai körutat szerveztek a vizes élőhelyek világnapja alkalmából

Immár ötven éve annak, hogy február 2-át a vizes élőhelyek világnapjává nyilvánították. 1971. február 2-án Ramsarban, Indiában fogadták el a Ramsari Egyezményt, amely a vizes élőhelyek megóvásáról szóló megállapodás. Az idei évben a világnap témája a következő jelmondat köré épül: „A vizes élőhelyek és a víz elválaszthatatlanok és kulcsfontosságúak az élethez.” Románia 1991-ben csatlakozott az egyezményhez. A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség is minden évben kihangsúlyozza a vizes élőhelyek megőrzésének, védelmének, illetve azok kiterjesztésének fontosságát, emellett felhívja a figyelmet, hogy a fenntartható vízgazdálkodásért mindenki felelős.
A világnap alkalmából a szatmárnémeti Élet Fája – Környezetvédelmi és Humanitárius Egyesület közösen a szatmárudvari önkormányzattal, a Szatmár Megyei Halászati Akciócsoporttal (FLAG), az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel (EKE), a Szatmár Megyei Természetvédelmi Irodával, illetve a Caiac SMile Egyesülettel ökológiai körutat szervezett a Bălcescu–Petőfi Általános Iskola diákjai számára. Az eseménynek a jelenleg is kialakítás alatt álló Szatmárudvari Ökotursztikai Központ telke adott otthont. A központot, a Határtalan zöld folyosó nevezetű INTERREG RO-HU-62, határon átnyúló együttműködési program keretén belül valósítják meg, azzal a céllal, hogy kiterjesszék, ezt követően pedig védelmezzék a vizes élőhelyeket Szatmár megyében. A projektben részt vevő partnerek kihangsúlyozták, hogy az ökoturisztikai központ létrehozása kulcsfontosságú szerepet játszik a vizes élőhelyek megvédéséért vívott harcban. Fontos tudni, hogy ezek a helyek számos, megyénkben is megtalálható élőlénynek biztosítanak menedéket, mint például a vidra, a hód és számos más madár-, hüllő- és halfajnak. A projekt bemutatását követően a Bălcescu–Petőfi Általános Iskola tanulói kísérőjükkel, Paulik Csilla tanítónővel egy felfedező, tanulmányi körútra indultak. A körút ideje alatt megfigyelhették az őket körülvevő festői tájat, illetve a környéken őshonos madárfajokat is beazonosíthatták, többek között a fehér kócsagot, a sirályt, illetve a rigóvarjút. A kirándulás végén a diákok ismeretterjesztő szórólapokat kaptak. A szórólapokon található, illetve a körút alatt szerzett információk alapján a tanulók a tanáraik segítségével egy esszét fognak készíteni. Mindezek mellett egy olyan önkéntességre alapuló programtervezetet is kialakítanak, amely segít a projekt koordinátorainak abban, hogy a közeljövőben kialakított ökoturisztikai központ még hatékonyabban működjön.

Kallós András