Pálosan szép, meg motorosan

Erdélyt járó (második) körútja állomásaként tegnap Szatmárnémetibe gurult be a „pálosbusz”, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet bemutató vándorkiállítás — és már délelőtt, a kellemetlen, esős idő ellenére sok utasa volt.

Persze 750 év eseményeit és történéseit még egy nagy léptékű, többtermes kiállításba sem lehet belezsúfolni, hát még egy csuklós autóbuszba — de nem is ez volt a cél, sokkal inkább egyfajta különleges, időutazásos ízelítő, bővítve egyrészt az általános műveltséget, másrészt megmutatni: szerzetesnek, szerzetespapnak lenni teljes élet, amely nem a bezárkózás, hanem a kiteljesedés útja; hétköznapi és teológiai értelemben is a boldogságra vezető, modern életforma. „Boldog pálos szerzetes vagyok” és „Ne azért adjál hálát, mert pálos vagy, hanem azért, mert pálos lehetsz” — Bátor Botond korábbi tartományfőnök és Bolyós Ákos szerzetespap által megfogalmazott gondolatok ihlették a kiállítás tematikáját.

A nyolc tételből álló tárlat részeit az evangéliumi nyolc boldogság mondatai fűzik össze; az egy-egy boldogságmondáshoz kapcsolódó témák nem a rendtörténet kronológiáját követik, hanem bizonyos megközelítéseket emelnek ki — maximálisan kihasználva a modern korunk nyújtotta technikai lehetőségeket, kezdve a Misztrál együttes énekétől, amelyben szinte csak olyan települések nevei szerepelnek, ahol 1526, illetve 1786 előtt pálos kolostorok működtek a történelmi Magyarország területén; és az is biztos: a valós életben soha nem kerülünk olyan kézközelbe az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, legdíszesebb magyar nyelvemlékkódexhez, a XV. század végén készült Festetics-kódexhez, mint itt, sőt, virtuálisan végig is lehet lapozni. Informatikai eszköz segítségével a rendet alapító Esztergomi Boldog Özséb számos ábrázolása is látható, rendhagyó albumban az 1950 előtti és az 1989 utáni pálos élet fotói, valamint a rend címerének alkotóelemei, a pálmafa és a holló története is elolvasható. A kiállításban kiemelt helyen szerepel a lengyelországi Częstochowa, a mai rendi központ 1382-es alapítása, valamint az ott őrzött Fekete Madonna-ikon és annak több magyarországi másolata. Forgatható „falon”, egy-egy mondattal, képpel illusztrálva mutatják be az „alkotó” magyar pálosokat, s a busz végében kialakított „tévészobában” tanúságtételeket lehet megtekinteni azon szerzetesektől, akik hivatásukat a kommunizmus nehéz időszakában élték meg (a rendet Magyarországon 1950-ben oszlatták fel, Gellért-hegyi Sziklatemplomát, a barlangbejáratot több méter vastag betonfallal zárták le, s csak a '89-es rendszerváltást követően alakulhatott újjá, illetve ekkor nyílhatott meg ismét a Sziklatemplom).
De a múlt mellett szó esik a jelenről is, a lelkipásztori munkáról és a „MotorkerékPálosokról” — ugyanis ők nem csak az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, de az egyetlen, amely 2008 óta rendszeresen motoros zarándoklatra is jár.

Szabó Kinga Mária