Román bíróság: jogos volt megbírságolni Klaus Iohannist a magyarellenes gyűlöletbeszéde miatt

A pénteken kimondott első fokú ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kihirdetést követő 15 napban fellebbezést lehet benyújtani ellene.
Klaus Iohannis tavaly április 29-i televíziós beszédében magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!", illetve „Jó napot, Ciolacu!" köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta az akkor legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: „Vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?".
Az államfő azzal kapcsolatban mondott televíziós beszédet, hogy a parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és a bukaresti parlament két magyar képviselője, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be. A hallgatólagos elfogadás azért történt meg, mert a kétkamarás parlament alsóháza kifutott a tervezet megvitatásának a határidejéből. A parlament felsőháza már aznap soron kívüli ülést tartott, és elutasította a törvénytervezetet.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács tavaly májusban megállapította, hogy az államfő megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát, és ötezer lejes bírságot szabott ki Klaus Iohannisra.
Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy értékelte: az államelnöknek joga van fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épségét és szuverenitását látja veszélyben, „de ezt úgy kell megtennie, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet". Asztalos Csaba értékelése szerint Iohannis tudatosan „játszott rá" azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek a román társadalomban a magyarokkal szemben léteznek. Az, hogy „a magyarok el akarják lopni Erdélyt", egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, s amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is.
A bírság kiszabása után az elnöki hivatal azt közölte: Klaus Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban azt teljességgel politikai döntésnek tartja, kérni fogja az érvénytelenítését az illetékes bíróságon. Ebben a perben született a mostani ítélet. Más feljelentések nyomán az ügyészség is megvizsgálta Klaus Iohannis kijelentését. A vádhatóság azonban tavaly júniusban nem indított eljárást az elnök ellen. „Értékelésünk szerint a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. (...) Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek tekinthető" — állapította meg az ügyészség. Hozzátette azonban, hogy a beszédnek egyetlen eleme sem éri el a bűncselekmény szintjét, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, és nem kérte, hogy mások is viszonyuljanak hasonlóan.

MTI