Romlott a lakosság egészségi állapota

Bár frissen, múlt héten tette közzé a hazánk lakosságának egészségi állapotáról készített felmérését az Országos Statisztikai Intézet, a mutatók még a 2019-es adatokat dolgozzák fel, a lakosság világjárvány előtti egészségi állapotáról mutatnak képet. Ebből kiderül, hogy akkor még a lakosság háromnegyede értékelte jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, négyből egy 2 év feletti lakos szenvedett valamilyen krónikus betegségben vagy küszködött hosszú távon kezelendő egészségügyi problémával. Aggasztó adat, hogy a 15 év feletti lakosság 18,7 százaléka napi szinten dohányzott, 21,4 százaléka pedig heti rendszerességgel fogyasztott alkoholt, eközben rendszeres testmozgást csak az 5 év feletti lakosság 11,6 százaléka végzett — summázza az eredményeket az intézet.

2019-ben a romániai lakosság 74,7 százaléka — a férfiak 78,6 százaléka, a nők 71,1 százaléka — vélte úgy, hogy jó egészségi állapotnak örvend, ami rosszabb arány, mint 5 évvel korábban. 2014-ben ugyanis a férfiak körében 2,3 százalékkal, a nők esetében pedig 1,5 százalékkal volt magasabb azok száma, akik úgy érezték, jó vagy nagyon jó az egészségi állapotuk. A fiatalok nagy arányban érezték úgy, hogy makkegészségesek, míg ugyanezt a 65–74 év közötti lakosságnak a 26,4 százaléka, a 75 éven felülieknek pedig alig 10 százaléka nyilatkozta. Ez is jóval rosszabb arány, mint 2014-ben: akkor a 65–74 év közöttiek 5,2 százalékkal magasabb arányban érezték jónak az egészségi állapotukat, míg a 75 év felettiek körében 4,2 százalékkal volt magasabb ez a mutató.

Van azonban, ami keveset változott, mégpedig azoknak a krónikus betegségeknek az előfordulási aránya, amelyekben a 15 év feletti lakosság szenvedett: 100-ból 16 lakosnak volt magas a vérnyomása, 100-ból 8-an gerincbántalmakban szenvedtek, 100-ból öten diabéteszben. A 15 év alatti lakosság csak kis mértékben volt érintett a krónikus betegségekben, sőt, esetükben javult is az arány öt év alatt: 2014-ben 4,6 százalékuk volt érintett, 2019-ben viszont csak 3,3 százalékuk. A statisztikai intézet a leggyakoribb gyerekbetegségek között a különböző allergiákat nevezi meg (például allergiás asztma), a krónikus hörgőgyulladást, az obstruktív tüdőbetegséget vagy tüdőtágulatot. Veleszületett (örökletes) csont-ízületi rendszerbetegsége 2019-ben ezerből hét gyermeknek volt.

Tavalyelőtt a teljes, 15 éven felüli hazai lakosság 10,6 százalékának okozott gondot, hogy ellássa magát, ez 2,9 százalékkal magasabb arány, mint 2014-ben.

Konzultációk és gyógyszerek

Orvosi szolgáltatásokat és gyógyszeres kezelést 2019-ben a lakosság több mint fele igénybe vett legalább egyszer a családorvosánál — ez is 3 százalékos növekedés 2014-hez képest. Tavalyelőtt minden hazai lakosra 3,2 családorvosi konzultáció jutott. Szakorvoshoz a lakosság 19,9 százaléka fordult legalább egy ízben a tizenkét hónap során. A három év feletti lakosság 20,7 százaléka legalább egyszer felkereste fogorvosát 2019-ben — városon nagyobb arányban, a lakosok 24,3 százaléka, míg vidéki környezetben 16,5 százalékuk. Ezek az arányok közel 5 százalékkal javultak 2014-hez képest.

A megkérdezése előtt két hétben a lakosság 20,4 százaléka szedett olyan gyógyszert, amit orvos írt fel neki. A 45 éven felüliek közül a legtöbben vérnyomáscsökkentőket szedtek, ezt a gyógyszeres kezelést alkalmazók 39,9 százaléka, az 55–64 év közöttiek 59,6 százaléka, a 65–74 év közöttiek 59,6 százaléka, a 75 éven felülieknek pedig a 69,3 százaléka tette.

Vény nélkül kiváltható, nem orvos által felírt gyógyszert az említett periódusban a lakosság 17,8 százaléka szedett, ami 3 százalékos növekedés 2014-hez képest. A recept nélkül kapható készítmények közül a 15 éven felüli lakosság zöme fejfájás vagy migrén megszüntetésére alkalmas gyógyszert szedett (36,8 százalék), valamint hűlés és torokfájás elleni szert (32,2 százalék).

Túlsúly, dohányzás, alkohol

Bár a lakosság is érezte, hogy romlott az egészségi állapota, mégis sokan élnek káros szenvedélyekkel, és egyre többen túlsúlyosak.
2019-ben a felnőtt lakosság 47,6 százaléka volt túlsúlyos — a nők 40, a férfiak 55,6 százaléka —, 10,9 százalék pedig elhízott — a nők 10,8, a férfiak 11 százaléka — volt. 2014-hez képest 1,2 százalékkal nőtt a túlsúlyosak és 1,6 százalékkal az elhízottak aránya. A 6 hónapon felüli lakosság 26,5 százaléka fogyasztott gyümölcsöt, 18,4 százaléka pedig zöldséget napi rendszerességgel tavalyelőtt. Az 5 éven felüliek 11,6 százaléka sportolt heti rendszerességgel vagy mozgott a szabadban. A rendszeres testmozgást végzők aránya nőtt öt év alatt, hiszen 2014-ben még 9,2 százalék volt ez az arány. A legtöbben a gyermekek és a fiatalok közül mozogtak rendszeres jelleggel. 

Ami a káros szenvedélyeket illeti, tavalyelőtt a 15 éven felüliek 68,1 százaléka legalább egy alkalommal fogyasztott alkoholt a 12 hónap során, a férfiak 80,2 százaléka, a nőknek az 56,8 százaléka, míg 16,5 százalék egyszer ivott alkoholtartalmú italt. Az alkoholfogyasztók aránya kiugróan, 10,9 százalékkal emelkedett öt év alatt.

Rendszeresen, legkevesebb heti egy alkalommal fogyaszt alkoholt a felnőtt férfiak 36,9 százaléka, a nőknek pedig a 6,9 százaléka. A legtöbb alkoholfogyasztó a 45–54 év közötti férfi lakosság köréből kerül ki — állítja a statisztikai intézet. A rendszeres alkoholfogyasztók zöme egyébként inkább a hét második felében, pénteken, szombaton és vasárnap néz a pohár fenekére.

2019-ben a 15 éven felüli lakosság több mint negyede dohányzott: a férfiak 40,8 százaléka, a nőknek pedig a 13,7 százaléka. A dohányzók 18,7 százaléka napi rendszerességgel rágyújt. Mint az a statisztikákból kiderül, nemcsak az alkoholfogyasztók, de a cigarettázók száma is nőtt, utóbbiaké 1,5 százalékkal.

Egy dohányzó lakos tavalyelőtt naponta átlagosan 13,7 szál cigarettára gyújtott rá — a férfiak 14,2 szálat, a nők 11,5 szálat szívtak el 24 óra alatt. A 15 éven felüliek 1,7 százaléka elektromos cigarettát vagy egyéb hasonló, hevített dohányterméket szívott. Az elektromos cigaretták főként a 25–34 évesek körében felkapottak, 3,3 százalékuk hódolt ennek a káros szenvedélynek.

Bumbuluţ Krisztina