Szatmár metropolisz — vagy mégsem?!

Hatalmas vihart kavart minden közösségi térben, s rengetegen kérdezgették egymástól no meg az illetékesektől, hogy Szatmárnémeti metropoliszövezet-e. A nagy érdeklődés pedig teljesen érthető, ugyanis a vészhelyzeti bizottság rendelete értelmében nem kell saját felelősségre nyilatkozatot kitölteniük azoknak, akik metropoliszövezethez tartozó egyik településen laknak és másikon dolgoznak, magyarán ingáznak, de azoknak a nagykolcsiaknak, amaciaknak vagy lázáriaknak sem, akik ügyes-bajos dolgaikat intézni vagy bevásárolni mennének Szatmárnémetibe.

Hamar munka ritkán jó — és amint arra (sajnos) számítani lehetett, a vészhelyzeti szabályok éjszaka gyorsan összeütött lajstroma több helyzetet nemhogy tisztázna, még inkább zűrzavarossá tesz, főleg a településelhagyás kapcsán, ugyanis nem pontosították konkrétan, hogy metropoliszövezetre (egy nagyobb város vonzáskörzetében lévő kisebb települések) vagy gazdasági metropoliszövezetre értették a meghatározást.

Sokan emlékeztek arra (s a rendelkezés nyomán azoknak is eszükbe jutott, akik már rég elfelejtették), hogy a 2012–13-ban Dorel Coica akkori polgármester létrehozott valamiféle metropoliszövezetet, de olyan kiterjedésűt, ami a háromnegyed megyét magában foglalja — no de sebaj, a metropolisz az metropolisz, elő gyorsan a régi övezeti térképekkel, amelyek szerint még Vámfalu is hozzá tartozik. Többen azonban úgy vélekednek, a szatmárnémeti metropoliszövezet már nem létezik, nincs jogalapja, nem működik — a vélemények és a tanácstalanság zűrzavarában egyedül megszólaló hivatalosságként a prefektusi hivatal próbált némiképp rendet tenni — közleményében úgy fogalmaz: Szatmár megyében jogilag egyelőre nincsenek pontosan meghatározva, mettől meddig terjednek azok a települések, amelyeket metropoliszövezetnek lehet minősíteni, s a megyei tanács illetékeseivel már dolgoznak azon, hogy pontosítsák, mely települések tartoznak az övezethez.

A névsor véglegesítését és közlését legkésőbb május 19-ig ígérik. Ugyanakkor egy másik fontos tényre is felhívják a figyelmet: a vészhelyzeti rendeletekben a „település” meghatározást az egész területi-közigazgatási egységre (községre) kell érteni — ami azt jelenti, hogy például Lázári községben a berkiek vagy sáriak nyilatkozat nélkül közlekedhetnek a falvak között.

Szabó Kinga Mária

Fotó: Habarics Zsolt