Szavalóverseny és könyvbemutató

— A Krüzselyi Erzsébet szavalóverseny minden évben más és más téma köré válogatja össze a költőnő írásait. Idén mi a téma?

— Volt esztendő, mikor a természetről szóló versek, mesék kerültek előtérbe, azután a világháború, majd legendák-történetek, a természet, család stb. kérdéseit jártuk körbe. Ebben az évben arra gondoltam, hogy dolgozzuk fel a betegség érzékeny kérdését. Hálátlan, nem elegáns téma ez, de most feljogosítva érezzük magunkat, hogy mintegy terápia részeként megbeszéljük, „kiverseljük magunkból”. A betegség úgy általában mindenki ajtaján kopogtathat. Tudunk beteg gyermekekről (gyűjtünk is nekik), vannak gyermekosztályok a kórházakban. A hervadásos-lombhullásos novemberben az elmúlás gondolata is feltör bennünk. A járvány okozta bizonytalanság, eltávolodás, megbetegedés, halálesetek minden korosztályt megérintenek. A szavalásra jelentkezők már a Covid-generáció részeseinek tekinthetők, és ők sem mentesek a felismeréstől, hogy törékenyek vagyunk.

— Senki sem szeretne beteg lenni…

— A betegségnek ünneprontó, sokszor visszataszító jelei vannak. Lehet-e, illik-e ugyanakkor megverselni? Egyed Emese költőnő, professzor asszony, mikor átvette a Krüzselyi Erzsébet életművét tartalmazó kötetet, a borítóját nézegetve megállapította, hogy a költőnő portréja nem nyújt üdítő látványt. „Ez a kép nem szép!” — és folytatta, amikor megértette, hogy a költőnőt unokaöccse a krétarajzon már idősen, betegen ábrázolta: „De hát miért kell mindig mindenkinek szépnek, fiatalnak lenni? Mindig egészséges mindenki?”

— Ezek szerint a vers, az irodalom megszépítheti a betegséget, együttérzővé tesz, és egy kicsit feledtet?

— Igen. És a legszebb „alkotás”, az írott ige is ezt teszi, mert Istenhez fordít. Egészségünk, fiatalságunk nem állandó. Elfelejtettük, hogy tulajdonképpen a bűneset óta hordozza magában ezt a tövist az emberiség. Az örök engedetlenség, elégedetlenség, az Isten elleni lázadás óta az ember lelkében-hitében könnyen megbetegszik, ami aztán testi tünetekben is megmutatkozik. Emellé társul a szerencsétlenség, a veleszületett betegség, mások szándékos megbetegítése, mérgezése stb.

— Nem mindenki gyógyul meg.

— A megbetegedés ellentéte a gyógyulás, a megbetegítésé a gyógyítás. Krüzselyi Erzsébet — ugyan meg akart gyógyulni — elfogadta azt, hogy vannak helyrehozhatatlan helyzetek, esetek, amelyekkel meg kell tanulni együtt élni. Ilyen volt hallásának elvesztése hatéves korában. Tudomásul vette, hogy nem lehet minden kórt gyógyítani. Szemének romlását többször megpróbálták megállítani. Több alkalommal is neves budapesti orvosok műtötték, sőt, új módszerekkel is kísérleteztek rajta (szerencsétlenségére) Budapesten, a Szemklinikán — mindhiába. A látás elvesztésétől rettegett, amely félelme azonban sajnos beigazolódott: időskorára teljesen megvakult. Ez az állapot őt nem bénította meg teljesen. A költőnő kétségeiben, gyötrelmeiben is Istenhez fordult. Amíg tehette, felállt, küzdött — és hitt. Alkotási vágyában nem taglózta le, sőt, inkább így mutatkozott meg tehetsége. Ezáltal bátorított, vigasztalt másokat. Verseiben aggodalommal figyelte unokahúgainak, unokaöccseinek a betegségét, és hálát adott a gyógyulásukért. Szeretteinek halála megviselte őt. Ha ismerősei közül valaki visszanyerte egészségét, abban Isten irgalmának jelét látta. De a betegség „kísérőiről” sem feledkezett meg. Megköszönte jóságukat, gondoskodásukat. Számára ilyenek voltak a családtagok, akik őt befogadták, ilyenek voltak az orvosok, ápolók, ilyenek voltak az őt anyagilag támogató (irodalmi) egyesületek (Beteg a két baba, A kis betegápoló, Orvosok, Átöröklés, A láthatatlan orvos). A költőnő számos bibliai történetet dolgozott fel, amelyek csodálatos gyógyulásokat örökítettek meg az áldott Orvos által. Felismerte, hogy nem csak az emberi test és lélek betegedhet meg. Anyaszentegyházunk is rá van utalva Isten irgalmára, csak az Úr tudja meggyógyítani. Így magán- és hitéletünk áldott orvosa az Úr Jézus Krisztus. A szavalóverseny anyaga tehát ebből a szempontból közelíti meg az alkalmat.

— Mire, kikre számít szombaton?

— A járványügyi szabályok figyelembevételével, a Bethlen Gábor Alap által támogatott Krüzselyi-kötet „árnyékában”, családias környezetben családias hangulatot remélek ebben az évben, kötetlen beszélgetésekkel, amelyek felidézik majd a kezdeteket, a nyolc évvel ezelőtti első találkozás emlékeit. Az istentiszteleten igét hirdet Rácz Ervin lelkipásztor, a Szatmári Református Egyházmegye ifjúsági előadója. A zsűri tagja többek között Bagosi Ilona nyugalmazott magyartanár (Kölcsey Ferenc Főgimnázium), Benedek Csilla helyi tanítónő, Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi Kör elnöke, egyetemista és Makai-Magoss Csaba költő (Nagybánya).

Elek György