Szülők értékelték az oktatást
Amint arról lapunk hasábjain is beszámoltunk, a Szülői Egyesületek Országos Szövetsége az egyetem előtti oktatást érintő kérdőívet készített, melyre április 14-e óta várta a szülők válaszait. Az online kérdőívet 68 763 személy töltötte ki, s ebben arra válaszoltak, hogy szülőként miként vélekednek az online és a jelenléti oktatásról, a diákok teszteléséről, egyéb óvintézkedésekről, illetve a tanév szerkezetének tervezett módosításairól. A felmérésben résztvevők 68,8 százaléka városon él, 31,2 százalékuk vidéken, ugyanakkor a válaszadók 52,6 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 34,7 százalékuk líceumival, míg a többiek gimnáziumi vagy attól alacsonyabb szintű végzettséggel. Érdekességként említhető meg, hogy leginkább a nők érezték fontosnak a kérdőív kitöltését, ugyanis a válaszok 81,9 százaléka hölgyektől érkezett.
A válaszadók 40,1 százaléka szerint eddig megfelelő módon zajlott az oktatás, megfelelő a csemetéjük tudásszintje, miközben a válaszadók 37,3 százaléka szerint elmarad az elvárttól a gyermekük tudása, míg 19 százalék gondolja úgy, hogy kisegítő órákra van szükség a lemaradás bepótolásához. Ennél a kérdésnél azonban eléggé sokféleképpen értelmezhető az optimális tudásszint megfogalmazás.
A válaszadók 42,9 százaléka úgy véli, nem lenne jó hatással az oktatási folyamatra, ha a 2022/2023-as tanévtől kezdve két héttel meghosszabbítanák az iskolai évet, 39 százalékuk viszont jó ötletnek tartja, miközben 18,1 százalék nem tudja eldönteni, jó vagy rossz hatást gyakorolna-e a tanulási folyamatra, ha két héttel hosszabb lenne a tanév. Ennél a kérdésnél is felszínesnek tűnhetnek a válaszok, hiszen a tanév szerkezetére vonatkozik a kérdés, nem pedig arra, hogy hosszabb lenne az oktatásra szánt idő, hívja fel a figyelmet az edupedu.
A tanév szerkezetének tervezett két félévről három trimeszterre való megváltoztatása szintén nem hozott egyöntetű választ a szülők részéről, hiszen 38,4 százalékuk nem támogatja ezt, 24,3 százalék viszont jó ötletnek találja, ám egy jelentős részük (37,3 százalék) valamilyen szinten jónak tartja ezt az ötletet, de a zárt kérdés nem adott lehetőséget arra, hogy erre konkrétabb válaszok érkezzenek.
Az iskolában történő koronavírus-tesztelés kudarcba fulladt, mivel a rendelkezésre álló tesztek használatához egészségügyi alkalmazott jelenléte szükséges, ám a legtöbb tanintézmény nem rendelkezik orvossal, egészségügyi asszisztenssel, ugyanakkor a szülők beleegyező nyilatkozatára is szükség lett volna ehhez. A szülői bizottság kérdőívében ezért arra volt kíváncsi, hogy amennyiben nyálmintával elvégezhető tesztek kerülnek a tanintézetekbe, azok használatát engedélyeznék-e. A válaszadók 53,2 százaléka azt mondta, hogy beleegyezne, hogy gyermekét noninvazív teszttel vizsgálják meg, és csak a válaszadók 37 százaléka ellenezné ezt a módszert.
Sógor Beáta
