Tanulságos volt a járvány első éve

A Román Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) legfrissebb kutatásában arra kereste a választ, hogyan értékelik a pandémia első évét a romániai lakosok. A felmért személyek 72 százaléka szerint továbbra sem haladnak jó irányba a dolgok, ellenben a negyedük azt mondja, már látszik a fény az alagút végén: kilábalunk a járványból, hiszen már a jó irányba tartunk. A megkérdezettek 9 százaléka már átesett egyébként a COVID-19 betegségen, 0,3 százalékuk a megkérdezésekor volt beteg, 89 százalékuk még nem fertőződött meg az új típusú koronavírussal, 2 százalékuk pedig nem tudja, vagy nem akart válaszolni.

A lakosok 84 százaléka szerint semmilyen pozitívumot nem hozott a járvány, ellenben 7 százalék legalább egy olyan dolgot meg tud nevezni, ami jó irányba fordult, 9 százalék pedig többet is. Azok szerint, akik esetében volt pozitív hozadéka a járványnak, a következőket nevezték meg: közelebb hozta a családot, több időt töltenek a szeretteikkel — ezt 23 százalék nyilatkozta —, a járvány és a korlátozások ideje alatt sikerült jobban megismernie, illetve fejlesztenie önmagát a válaszadók 13 százalékának, 7 százalékuknak több szabadideje maradt, szintén 7 százalék otthonról dolgozhatott, 4 százalék jobb munkahelyre váltott, ugyanennyinek nőtt a jövedelme, valamint 4 százalék mondta azt, hogy a korlátozások nyomán sokkal kevesebbszer járt el otthonról feleslegesen, két százaléknak a pandémia lehetőséget nyújtott a gyermekvállalásra, egy százalék pedig a környezetszennyezés csökkentését nevezte meg pozitívumként.

Negatív változások

Ami a COVID-járvány negatív hatásait illeti, 30 százalék szerint több dolog is rossz irányba változott, 18 százalék egy ilyet tudott megnevezni, 51 százalék szerint semmilyen negatív hozadéka nem volt az életére nézve a járványnak, egy százalék pedig nem tudott válaszolni. A negatívumok között a legtöbben a szabad mozgás hiányát (26 százalék) jelölték meg, sokan hiányolták a szocializálódást, a másokkal való interakciót (12 százalék), 10 százalék elveszítette a munkahelyét, 8 százaléknak rosszabb lett az anyagi helyzete, 7 százaléknak romlott a pszichikai állapota, sokkal több stressz érte, ugyanakkor a negatívumok közé sorolta 5 százalék az online oktatást, az új munkahelyek hiányát (4 százalék), az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés rosszabbodását (4 százalék), egy közeli hozzátartozó halálát (2 százalék), 1 százalék pedig a kötelező maszkhasználatot.

Mit tanultunk a járványból?

Tanulságai is vannak bőven az elmúlt egy évnek: a felmérés válaszadóinak 27 százaléka több dolgot is tanult a járvány első évéből, 30 százalék egy dolgot, 41 százalék semmit, 3 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Az első és legfontosabb dolog, amit megtanult a lakosság a pandémia ideje alatt, az nem más, mint az általános higiéniai szabályok betartása és a társadalmi távolságtartás fontossága, ezt 33 százalékuk jelölte meg, 18 százalékuk jobban értékeli az életét és az egészségét, 7 százalékuk rájött, mennyire fontosak a családtagok és a szeretteik, 5 százalék tisztelettudóbb és gondoskodóbb lett másokkal szemben, 4 százalék felismerte a családdal közösen eltöltött idő szerepét, 3 százalék most már jobban megbecsüli a szabadságát, és a jelenre koncentrál, ugyanennyien igyekeznek több szeretetet nyújtani és jobbak lenni, 2 százalék kiemelte a közös cselekvés, az egység fontosságát, 1 százalék vallásosabb lett, ugyanennyien takarékoskodni kezdtek, illetve több időt töltenek otthon, türelmesebbek, felelősségteljesebbek.
A közvélemény-kutatás részletes eredményeit a https://bit.ly/3krVTvj oldalon tekinthetik meg.

Bumbuluţ Krisztina