×
2026. 08 09.
Vasárnap
Emőd
Belföld

Tárgyalást kezdeményez az EMSZ az RMDSZ-szel a parlamenti választásokról

2020.10.02 - 12:23
Megosztás:
Tárgyalást kezdeményez az EMSZ az RMDSZ-szel a parlamenti választásokról
Tárgyalást kezdeményez az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) a decemberben esedékes parlamenti választásokról - jelentették be az EMSZ társelnökei a pénteken tartott kolozsvári sajtótájékoztatójukon.

 Mezei János, az EMSZ társelnöke kijelentette, sürgősen írásban megkeresik az RMDSZ-t, és felajánlják a nagyobbik erdélyi magyar politikai szervezet számára az együttműködésüket a decemberben esedékes parlamenti választások vonatkozásában. Az EMSZ-t létrehozó Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke nyomatékosította: hozzá szeretnének adni az erdélyi magyarság képviseletéhez, és abban bíznak, hogy egy új együttműködés jöhet létre az erdélyi magyar politika szereplői között. Mezei János megjegyezte: pártja mindig is azt képviselte, hogy az önkormányzati választásokon versenyezni kell, a parlamentin pedig össze kell fogni az RMDSZ-szel. Szerinte nem föltétlenül a parlamenti mandátumokra vágynak, hanem arra, hogy elvi megállapodásra jussanak.
    Csomortányi István társelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hozzátette: azt hozzák fel érvként, hogy az erdélyi magyar politikában egy meg egy több mint kettő; az összefogásnak mozgósító ereje lenne. Úgy vélte: el kell indítani a két magyar politikai erő párbeszédét, mely biztosítja, hogy minden erdélyi magyart, az RMDSZ és az EMSZ szimpatizánsait is meg tudják szólítani a parlamenti választásokon.
    A társelnökök érzékeltették: már a jövő héten egyezségre kellene jutni az RMDSZ-szel, hiszen szeptember 22-ig be kell nyújtani a parlamenti választások jelöltlistáit.
    A két politikus úgy értékelte, hogy a két kis párt összefogása jól vizsgázott a vasárnapi választásokon, és az EMSZ nagyjából azt az erőt képviseli, amit alkotói, az EMNP és az MPP képviseltek a négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson. A szövetség jelöltlistáira adott szavazatok enyhe csökkenését annak tulajdonították, hogy alacsonyabb volt a részvétel, mint négy évvel ezelőtt, hogy Gálfi Árpád Székelyudvarhelyen újraválasztott polgármester és csapata immár nem az ő színeikben indult a választásokon, és helyenként független jelölteket támogattak.
    Csomortányi István elmondta: ugyan politikai szövetségben indultak a választásokon, de a román választási törvény értelmében külön kellett elkönyvelni az eredményeiket. A jelöltjeikre leadott mintegy 43 ezer szavazattal 6 MPP-s, 4 EMNP-s polgármesteri mandátumot szereztek, és további öt független polgármester nyert mandátumot a támogatásukkal. (Négy évvel ezelőtt az MPP 15 polgármesteri tisztséget nyert, kettőt az EMNP-vel közösen) Azt is közölte, hogy az EMNP 180 MPP pedig 130, az helyi önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. (Négy évvel ezelőtt az EMNP-nek 207, az MPP-nek 158 képviselője volt a helyi testületekben.)
    Mezei János hozzátette: míg négy évvel ezelőtt az RMDSZ-szel kötött egyezség növelte a mandátumaik számát, a mostani eredményeket "jelentős politikai ellenszélben", saját erőből érték el.

A megyei RMDSZ régi-új elnöke
Elnököt választott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete — a megyei küldöttgyűlés 316 szavazattal, ellenjelölt nélkül választotta ismét, immár 3. alkalommal a szervezet élére Pataki Csabát.
Pataki Csaba maradt az elnök
Tisztújító küldöttgyűlését tartotta csütörtökön késő délután az RMDSZ Szatmár megyei szervezete, amelyen a küldöttek 316 szavazattal újraválasztották — immár harmadik alkalommal — Pataki Csabát a szervezet élére.
Csoma Botond: az alkotmányban államalkotó tényezőkként kellene meghatározni a nemzeti kisebbségeket
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az alkotmányt úgy kellene módosítani, hogy Románia államformája parlamenti köztársaság legyen, és az alaptörvényben államalkotó tényezőkként kellene meghatározni a nemzeti kisebbségeket.