Templombúcsú és a harangvillamosítás megáldása

November 8-án, vasárnap a járványügyi korlátozások ellenére, de az egészségügyi előírások szigorú betartásával ünnepelték templombúcsújukat a nagypeleskeiek. Szent Mihály és Szent Gábor arkangyalok tiszteletének ünnepén dr. Román János, a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet vezérigazgatója mondott ünnepi szentbeszédet, amelyben többek között részletes magyarázatot adott arról is, miért ünneplik külön időpontban a római katolikusok és a görögkatolikusok Szent Mihály ünnepét. Prédikációjában kitért arra, miért fontos ma is az angyalok tisztelete, főként pedig a jelenlegi járványidőszakban mire tanítják a ma emberét az égi erők; mennyire hatásos lehet, ha XIII. Leó pápa Szent Mihály-imáját tudja és imádkozza is korunk kereszténye. Meghatottan és büszkén emelte ki a nemrég felújított ikonosztáz előtt, mit sugall számára a görögkatolikus templom szentélyét és a templomhajót elválasztó képfal. „Két ikonosztáz között állok most — mondta —, előttem egy élő ikonosztázion, azok, akik ebbe az istenházába járnak, hívek, zarándokok, látogatók, a hátam mögött pedig egy, amiről példát veszünk. Mert a szentek gyülekezetét már itt, a földön alakítja, bővíti az ember.” Keresztelő Szent János példáját említve, annak bizánci ábrázolására hivatkozva, akit gyakran szárnyakkal festenek meg az ikonfestők, rámutatott arra, hogy „nekünk is angyalokká kell válnunk, a földön angyalként, a mennyben emberként kell élnünk”.

Harangok megszólaltatása

A szentliturgia végén következett a harangvillamosítás megáldása és az emlékplakettek kiosztása. A korábban megtartott „licit” eredménye szerint a nagy harang keresztapja Sopronyi Pál Florian lett, aki a peleskei származású édesapja emlékére támogatta a szerelési munkálatokat. A középharang keresztanyai tisztségét a Szent Anna Nőszövetség tagjai vállalták fel, amihez elnök asszonyuk, Libotyán Réka bőkezű plusz felajánlást tett. A kis harang keresztanyjának szerepét Stoian Enikő kapta, ehhez családtagjai, Fehér József és Kővári László önzetlen adományai társultak. A templom falára kihelyezett emlékplaketteket Sopronyi Pál Florian leplezte le. Minden adományozó emlékplakettet vihetett haza ajándékba, ami ugyanazokat a feliratokat tartalmazza, amelyeket a templomban kifüggesztett örökös tábla tolmácsol az utókor számára. A nőszövetség tagjainak ehhez hasonlóan névre szóló kis harangokkal kedveskedett az egyházközség.
A harangok megszólaltatására felkérték a falu legidősebb görögkatolikusát, id. Molnár Ilonát, aki könnyes szemmel, hálát adva Istennek, hogy még elérhette ezt is, nyomta meg az indítógombot. A szentliturgia végén a jelenlévők elmondták a március óta minden vasárnap elhangzó, az Istenszülő-ikon előtti, a járvány idejére megfogalmazott térdhajtási imát, majd a pápai és a magyar himnusz eléneklésével zárult az ünnepi esemény.

A nagypeleskei harangok rövid története

1814-ben az egykori fatemplomnak két kis harangja volt. 1838-ban a kőtemplom tornyában már három harang hangjai zúgnak. 1917-ben, a világháború idején, mint sok más helyen, úgy Nagypeleskén is a templom két kisebb harangját a hadvezetőség elrekviálta, hadicélokra leszedték, és ágyúcsövek öntésére elszállították. Az egyházközség 1924 tavaszán két új harangot és egy vas harangállványt rendelt és szereltetett fel. 2019. szeptember 1-jén, a restaurálási munkálatok miatt a harangok „elhallgattak”. 2020. november 8-án elkészült a harangvillamosítás szerkezete, és ismét megszólaltak a harangok.
Pallai Béla parókus