Vállalataink hiteleinek és betéteinek alakulása

Romániában 2018-ban 539 125 nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalat működött, amelyeknek a teljes hitelállománya 2021 januárjában 25,6 milliárd euró volt. Ez azt jelenti, hogy Romániában 47 ezer euró volt az egy vállalkozásra jutó hitállomány, amivel az utolsó helyen szerepel az EU-s mezőnyben.
A betétállomány 2021 januárjában összesen 29,8 milliárd eurót tett ki, az egy vállalatra jutó betétek összege pedig 55 274 euró volt, ezzel Románia az EU-s rangsorban az utolsó előtti helyen szerepelt, megelőzve Bulgáriát.
Erdélyben 2021 januárjában 7,4 milliárd euró volt a teljes vállalati hitelállomány, ami a romániai volumen 31,2%-át tette ki. Az egy vállalatra jutó hitelállomány Erdélyben 2019-re került vissza a válság előtti szintre. Ez átlagosan 33 ezer eurót jelent, ami kevesebb mint fele a bukarestinek, és kevéssel nagyobb, mint a többi történelmi régióban. A székelyföldi vállalatoknak alacsony a hiteltartozásuk (14 585 euró), 2019-ben az erdélyi átlag felét sem érte el.
Erdélyben a vállalati betétek volumene 2021 januárjában 7,2 milliárd euró volt, ami a teljes romániai állomány kevesebb mint negyedét (23,5%-át) tette ki. Az egy vállalatra jutó betétállomány tekintetében a hiteleknél jelentősebb különbség figyelhető meg a főváros és a vidék között, az erdélyi vállalatokra jutó 25 000 eurónyi megtakarítás a bukaresti átlag negyede. Az erdélyi régiók közötti eltérések nem számottevők, ami annak is köszönhető, hogy az elmúlt tizenhárom évben a gazdaságilag elmaradottabb megyékben nőttek a leginkább a vállalatok pénzügyi tartalékai.

A hitel- és a betétállománya járvány ideje alatt

2020. március és 2021. február között a vállalati hitelállomány 5,1%-ot, a betétállomány pedig 14,4%-ot emelkedett. A hitelvolumen csupán a szigorú korlátozások idején, áprilisban és májusban csökkent az előző hónapokhoz képest, júliustól már havi 0,5–1%-os növekedés látható. A betétállomány tekintetében nagyobb volt az ingadozás, de a változás mindössze három hónapban, 2020 áprilisában és júniusában, valamint 2021 januárjában esett a negatív tartományba. Összességében elmondható tehát, hogy a járvány időszakát 2021. február végéig a tartalékolás, valamint a kiadások visszafogása jellemezte a hitelezés növekedése mellett.
Az országos átlaghoz képest Erdélyben a járvány idején nagyobb volt a bővülés: a hitelállomány 6,5%-kal, a betétállomány pedig 19,6%-kal növekedett. Általában elmondható, hogy a gazdaságilag elmaradottabb régiókban gyorsabb, a fejlettebbekben pedig lassúbb volt a növekedés mértéke: Székelyföldön a hitelek 10,8%-kal, Közép-Erdélyben pedig 5%-kal növekedtek, a betétek mennyisége pedig 28,7, illetve 18,8%-kal lett több. Összességében megállapítható, hogy a vállalatok betétállományának ilyen mértékű bővülésére a vizsgált időszakban nem volt példa, egyik régióban sem.
A vállalati betétek növekedése a járvány alatt a recesszió előjele is lehet — jegyzi meg az Erdélystat. Bizonytalan gazdasági környezetben ugyanis a vállalatok óvatosabbak a befektetések kihelyezésében, késleltetik a beruházásaikat, ami a készpénzállomány növekedésében mutatkozhat meg.
Ennek a bizonytalansággal kapcsolatos okfejtésnek látszólag ellentmond az, hogy a hitelállomány viszont nagyot nőtt az előző évekhez képest. Ez a növekedés viszont minden bizonnyal a kormányzat — EU által is szorgalmazott és támogatott — pénzügyi-költségvetési beavatkozásainak, illetve az anticiklikus reformok felé való hirtelen átfordulásnak köszönhető. Ezek közül hármat emelnénk ki: a hitelmoratórium bevezetését, a vállalati hitelgaranciák bővítését és a kamatpolitikát. A hitelmoratórium bevezetésével az állománynak az a része, ahol elmaradtak a törlesztések, értelemszerűen állandó maradt, nem csökkent, mint korábban. Továbbá a járvány évében jelentősen növelték a hitelek állami hátterű kezességvállalását, bővítették a vállalati hitelgaranciákat, aminek a hatására az újonnan kihelyezett hitelek mennyisége is növekedett. Végül pedig a monetáris politikának az alacsony kamatráta melletti eddigi elkötelezettsége szintén fenntarthatta vagy akár növelhette a hiteligénylők bizalmát.
Mivel ezekkel az eszközökkel a kormányzat a hitelhez kapcsolódó kockázatok egy nagyobb hányadát vette le a vállalkozások, illetve a bankok válláról, mint korábban, ezért feltehetőleg többen döntöttek úgy, hogy kifizetéseiket és beruházásaikat ezekkel a megnyíló lehetőségekkel finanszírozzák, és kevésbé kockáztatják a saját megtakarításaikat.
A teljes elemzés az erdelystat.ro honlapon olvasható.