Változó idők, változó karácsonyok

Nagy szüksége van a világnak a megváltásra. Talán eljött az ideje, hogy ezt az emberek is felismerjék, és elinduljon bennük a vágyakozás? Itt lenne az ideje annak, hogy valamennyien rádöbbenjünk a valóságra, és kezdetként legalább önmagunkban beismerjük, hogy rossz irányba halad a világ, de még van lehetőség a megtorpanásra, a megállásra, az újratervezésre.

Nemrég szintén megosztotta az embereket annak az európai parlamenti képviselőnek a javaslata, aki azzal állt elő, hogy az Európai Bizottság új kommunikációs irányelveket fogalmazzon meg, és ezek a többi között tiltanák a karácsony kifejezés, valamint a hagyományos európai keresztény nevek (például: Mária) használatát. Azok, akiknek a fejében ilyen gondolatok születnek, úgy készülnek a karácsonyra, hogy betiltják az ünnep megnevezésének a használatát. Volt már ilyen a kommunizmus idején, amikor a karácsonyt téli fa ünnepnek nevezték, és hogy ne az angyal hozza az ajándékot, a decembert elnevezték az ajándékozás hónapjának. Mintha ez a szellemiség ébredne újra magasabb (?) vagy mélyebb (?) szinten. Ennek a szellemiségnek a táplálói, éltetői és megerősítői úgy akarják keresztény jellege miatt kivenni a szótárból a karácsony szót, hogy kibővítve és meghosszabbítva maradjon meg annak kereskedelmi jellege.

Tekinthetnénk erre a jelenségre úgy is, hogy az ő dolguk, maradjon az, mi úgyis úgy ünnepelünk, ahogyan a lelkiismeretünk, a hitünk és a szokásaink irányítják a tetteinket. Nekünk a Mikulás Szent Miklós szimbólumára épül, a karácsony pedig a próféták által megjövendölt Messiás születésére emlékeztet. A karácsony csak azok számára ünnep, akik a megszületett Messiástól hitet nyerve haladnak tovább az örök életet adó megváltás felé. A karácsony szó használatát be lehet tiltani, de a Messiás születését elfogadó emberek lelkében úgyis megmarad. Aki nem hisz a Megváltó születésében, az hiába kezdi el a karácsonyi készülődést már szeptemberben, és hiába teríti meg az asztalt a leggazdagabban, annak nem jön el a karácsony, csak a téli fa ünnep. Aki hisz, az a legszerényebb asztal mellett is jól érzi magát a szeretteivel, mert számukra a karácsony a szeretet ünnepe, amikor a legkedvesebb ajándék a szeretetátadás.

Egyeseket meglep, mások természetesnek tartják azt, ami a karácsonyra való készülődés során történik. Meglepő az is, hogy azok, akik a karácsony szó és a Mária név megtartása mellett kardoskodnak, nem a karácsony szellemiségét védik, hanem az elnevezését. Ők is többet várakoznak a bevásárlóközpontok felé vezető utakon a dugóban, az üzletek pénztárai előtt, mint amennyi időt a lelki épüléssel töltenek… A karácsony szó használatát nem a betiltástól kell félteni, hanem a jelentésének a megváltozásától. Ezt a változást nem az Európai Bizottság fogja elrendelni, hanem azok fogják bevezetni, akik karácsony estén nem a kis Jézust keresik, hanem az anyagiakban való dúskálást.

Elek György